Különleges és rendkívül ritka történelmi kincsre bukkant egy helyi önkormányzati dolgozó Izraelben. Avi Csaprak, az asdódi strandüzemeltetési részleg helyettes vezetője eredetileg a fürdőzők által elhagyott ékszerek után kutatott a homokban, amikor felfigyelt az apró, ám annál értékesebb tárgyra. Mivel korábbi tapasztalatai alapján sejteni lehetett, hogy nem mindennapi leletről van szó, a törvényi előírásoknak megfelelően azonnal értesítette az Izraeli Régészeti Hatóságot (IAA).

Ezüstözött hamisítvány vagy az ezüsthiány lenyomata?

Az IAA szakértői megállapították, hogy a lelet egy i. e. 5. század közepéről származó, ezüstözött sziklosz. Az érmét az ókori Szalamisz városában verték – amely Ciprus keleti partján feküdt –, abban az időszakban, amikor a sziget perzsa fennhatóság alatt állt.

Bár a 11 grammos érme első ránézésre tömör ezüstnek tűnik, közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy valójában egy ezüsttel bevont alapfémből készült. Yaniv David Levy, az IAA éremtárának kurátora elmondta: ez a megoldás bevett gyakorlat volt a korabeli ciprusi pénzverésben, amelyet a térségben uralkodó súlyos ezüsthiány kényszerített ki.

Miért olyan hatalmas szenzáció ez a lelet?

A numizmatikusok és régészek szerint az érme felbukkanása több szempontból is egyedülálló:

1. Első a maga nemében: Ez az első ilyen típusú lelet, amely Izrael területéről került elő.

2. Kivételesen egyben maradt: A perzsa kori nagy ezüstpénzeket a helyi kereskedelemben és mindennapi fizetések során gyakran apró darabokra vágták. Az, hogy egy érme teljesen ép állapotban maradjon fenn, rendkívül ritka.

3. Szokatlan lelőhely: A korábbi, hasonló korból származó érmék döntően szárazföldi ásatásokról kerültek elő, nem pedig a földközi-tengeri tengerparti sávból.

Egyedi szimbólumok és a földközi-tengeri kereskedelem rejtélyei

Az érme kidolgozása a korabeli ciprusi művészet és írásbeliség remeke:

• Előlap: Egy balra néző, fekvő kos alakja látható.

• Hátoldal: Egy mélyített négyzetben kosfej, egy babérág, valamint három, az ókori ciprusi szótagíráshoz tartozó jel szerepel.

Evangelíni Marku, az athéni Nemzeti Hellén Kutatási Alapítvány szakértője hangsúlyozta, hogy bár a szalamiszi érmék ismertek voltak a keleti Mediterráneumban, a pontosan dokumentált lelőhelyű darabok kiemelkedően értékesek a tudomány számára. A lelet alapvető új információkkal szolgálhat a Ciprus és a mai Izrael területe közötti i. e. 5. századi kereskedelmi útvonalakról és az áruforgalomról.

A megtaláló, Avi Csaprak elismerő oklevelet kapott a régészeti hatóságtól a példás bejelentésért. Mint nyilatkozta, természetes volt számára a lelet átadása, hiszen az érme a közös kulturális örökség része.