A 2027-es költségvetés egyik legnagyobb vállalása az egészségügyi kiadások 510 milliárd forintos emelése. A kormány béremelést, rövidebb várólistákat, korszerűbb kórházakat és jobb gyógyszerellátást ígér. Csakhogy a szakértők szerint a pénz jelentős részét már azelőtt elviszik a régi problémák, hogy bármiféle fejlesztés megvalósulna. A kérdés egyszerű: a beteg gyógyulása lesz gyorsabb, vagy csak az egészségügy számláit sikerül rendezni?
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Ötszáztízmilliárd forint. Szép, kerek, politikai beszédekben jól használható összeg. Elég nagy ahhoz, hogy reményt keltsen, és elég nehezen felfogható ahhoz, hogy az átlagember ne kezdje rögtön kiszámolni, mire is lesz elegendő.
Pedig érdemes lenne.
Mert aki hónapokat vár egy szakrendelésre, annak nem az számít, hány milliárd szerepel a költségvetésben. Hanem hogy mikor jut orvoshoz. Aki műtétre vár, annak nem a minisztériumi bejelentés hoz megkönnyebbülést, hanem a konkrét időpont. És aki egy kórházban dolgozik, annak sem a százalékok jelentik a változást, hanem a fizetése, a munkakörülményei és az, hogy jut-e elegendő ember a betegek mellé.
A kormány most jelentős forrásbővítést ígér. Ez önmagában jó hír.
Csakhogy az egészségügyben van egy kellemetlen alapszabály: attól, hogy több pénzt írnak be a költségvetésbe, még nem biztos, hogy több marad a gyógyításra.
Mire ígérték az 510 milliárdot?
A Magyar Péter vezette kormány 2027-es költségvetési tervezetében az idei előirányzathoz képest 510 milliárd forinttal, 12,5 százalékkal növelné az egészségügy finanszírozását.
A hivatalos kormányzati tájékoztatás szerint a többletből 192 milliárd forintot béremelésre fordítanának. A nagy költségű kórházi gyógyszerek finanszírozása 95 milliárddal, a kórházak működésére szánt összeg 51 milliárddal, a patikai gyógyszertámogatások kerete 38 milliárddal emelkedne.
Jutna pénz új mentőautókra, mentőállomások felújítására, CT- és MR-berendezésekre, a várólisták csökkentésére és a krónikus betegek gondozásának javítására is.
A tervezet külön forrást biztosítana a kórházi étkeztetés fejlesztésére és az intézmények klimatizálására.
Ezek nem felesleges célok. Sőt, több területen évek óta sürgető a beavatkozás.
A probléma nem az, hogy a kormány rossz dolgokra akar költeni.
Hanem az, hogy az 510 milliárd forintból mennyi szolgál valóban új fejlesztést, és mennyi szükséges ahhoz, hogy az eddig is működő rendszer ne kerüljön még nehezebb helyzetbe.
A pénz, amelynek egy részét már elköltöttük
Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász az InfoRádiónak adott, november 12-én ismertetett interjújában arra figyelmeztetett, hogy az ígért összeg nem tekinthető automatikusan valódi többletforrásnak.
A szakértő szerint ugyanis a keretnek az elmúlt évek inflációs veszteségeit is pótolnia kell. Ráadásul a kórházak adósságainak rendezésére tervezett, százmilliárd forintot meghaladó konszolidáció kérdése is beleszól abba, mennyi pénz marad tényleges előrelépésre.
Magyarán: egy részből azt fizetjük ki, amire korábban nem jutott elegendő forrás.
A másik részből azt próbáljuk biztosítani, hogy jövőre ne legyen még rosszabb a helyzet.
És csak ezután következhet az, amit a betegek tényleges fejlődésként érzékelhetnek.
Ez az egészségügyi finanszírozás egyik régi csapdája.
A kórházak működési költségei emelkednek, az eszközök és a szolgáltatások drágulnak, a korábban felhalmozott tartozásokat pedig előbb-utóbb rendezni kell. Ha mindehhez nem igazodik megfelelően az intézmények finanszírozása, akkor az új pénzek jelentős részét felemészti a régi hiányok pótlása.
Így lehet egy látványos költségvetési emelésből sokkal szerényebb tényleges előrelépés.
A béremelés szükséges, de önmagában nem elég
A kormány 192 milliárd forintot különített el az egészségügyi szakdolgozók béremelésére.
A tervezett bruttó emelés átlagosan 15 százalék, amely az adóváltozásokkal együtt a nettó keresetek ennél nagyobb növekedését is eredményezheti.
Ezt nem érdemes lebecsülni.
Az ápolók, asszisztensek és más szakdolgozók nélkül nincs működő egészségügy. Hiába a korszerű diagnosztikai eszköz, ha nincs elegendő ember, aki működtesse. Hiába az új kórházi épület, ha a betegellátást végző dolgozókat nem sikerül megtartani.
Dózsa Csaba ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a korábbi bérrendezés óta eltelt időszak inflációja jelentős részt elvihet a mostani emelés értékéből.
Ezért nem mindegy, hogy a 15 százalékos béremelésből mennyi a korábbi vásárlóerő helyreállítása, és mennyi a tényleges keresetnövekedés.
De van egy ennél is fontosabb kérdés.
A béremelés mellett lesz-e elegendő szakdolgozó minden műszakban? Csökken-e a túlterheltség? Javulnak-e a munkakörülmények?
Mert a beteg számára az is fontos, hogy az ápoló ne a sokadik túlórája végén próbáljon helytállni.
Kifizetjük az adósságot, aztán újratermeljük?
A kórházi adósságok kérdését egyetlen kormány sem kerülheti meg.
A tartozások rendezése szükséges. Az egészségügyi intézmények beszállítóinak fizetni kell, a gyógyszereknek, orvosi eszközöknek és szolgáltatásoknak időben meg kell érkezniük.
Csakhogy az adósságrendezés önmagában még nem reform.
Ha egy kórház ugyanazt a feladatot továbbra is kevesebb pénzből kénytelen ellátni, mint amennyibe az ténylegesen kerül, akkor előbb-utóbb ismét tartozásokat halmoz fel.
A kérdés tehát nemcsak az, hogy mennyit fizet ki az állam a régi számlákból, hanem az is, hogy mi akadályozza meg az újak felhalmozását.
A kormány finanszírozási változtatásokat és biztonsági tartalékot ígér. Ezek eredményességét azonban majd a kórházak tényleges gazdálkodása mutatja meg.
Egy dolog biztos: nem lehet minden évben újabb adósságrendezést ünnepelni úgy, mintha az a betegellátás korszerűsítése volna.
A betegek nem költségvetési sorokban élnek
Az egészségügyi költségvetés sikerét végső soron nem a bejelentett milliárdok számával kellene mérni.
Hanem azzal, hogy hány nappal rövidül a várakozás egy vizsgálatra. Hány műtéttel végeznek többet. Mennyivel gyorsabban jut hozzá a beteg a szükséges diagnózishoz. Mennyivel könnyebb orvost találni egy kisebb településen.
És azzal is, hogy a kórházban ápolt ember milyen körülmények között tölti a gyógyulás napjait.
A jobb étkeztetés, a működő klímaberendezés, a korszerűbb mentőautó vagy az új diagnosztikai eszköz nem luxus.
Ezeknek régóta a normális egészségügyi ellátás részét kellene képezniük.
A 2027-es költségvetésben szereplő intézkedések közül több valóban javíthat ezen a helyzeten. Dózsa Csaba is elismerte, hogy a célzott fejlesztések kézzelfogható eredményeket hozhatnak.
De ahhoz, hogy ezt fejlődésnek nevezhessük, látni kell majd a teljesítést is.
Nemcsak azt, hogy mennyi pénzt különítettek el.
Hanem azt, hogy mit sikerült megvalósítani belőle.
A felelős kormányzás a teljesítésnél kezdődik
Az egészségügy helyzete nem egyik napról a másikra alakult ki. A kórházak eladósodása, a szakdolgozók túlterheltsége, a várólisták és a finanszírozási gondok hosszú évek alatt halmozódtak fel.
Ez azonban nem ment fel egyetlen kormányt sem a felelősség alól.
A jelenlegi kabinetnek joga van új prioritásokat kijelölni, és lehetősége is van arra, hogy több pénzt fordítson az ágazatra.
A feladata viszont nem ér véget a költségvetési számok ismertetésével.
Azt kell majd bizonyítania, hogy az új finanszírozás nem csupán a korábbi hiányok rendezésére elegendő, hanem tartósan javítja a gyógyítás feltételeit.
Ehhez átlátható elszámolás, mérhető vállalások és következetes számonkérés szükséges.
Mert a beteget nem érdekli, hogy egy elmaradt vizsgálatért melyik kormány hibáztatható.
Ő orvoshoz akar jutni.
Aki pedig felelős kormányzást ígér, annak ezt kell szem előtt tartania.
Az 510 milliárd forint lehet egy valódi fordulat kezdete. De egyelőre költségvetési vállalás, nem bizonyított eredmény.
Az egészségügyben pedig nem az számít, mennyit ígérnek.
Hanem hogy végül hány ember kap időben, megfelelő ellátást.
Szerkesztői megjegyzés: az 510 milliárd forint a kormány által kommunikált növekmény. A teljes egészségügyi funkcióra számolt kiadások eltérő elszámolás alapján ennél nagyobb növekedést is mutatnak. A cikk nem állítja, hogy az 510 milliárd már rendelkezésre áll vagy hogy az egész összeget elvinnék az adósságok. A tényleges eredmények 2027-ben lesznek mérhetők.
Források
Magyarország Kormánya – 2027-es költségvetési tervezet (2026. október 31.) A hivatalos vállalások és költségvetési összegek.
Magyarország Kormánya
InfoRádió – Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász interjúja (2026. november 12.) A reálértékre, inflációra és kórházi adósságokra vonatkozó szakértői figyelmeztetések.
Medical Online – Újra kell gondolni a költségvetési kereteket (2026. november 13.) Szakmai összefoglaló.
Medical Online
Index – A 2027-es költségvetés ágazati elemzése (2026. október 31.) A különböző költségvetési elszámolások összehasonlítása.
