A nyári rendkívüli kisvíz után végre emelkedni kezdett a Duna vízszintje. Az Országos Vízjelző Szolgálat pénteki előrejelzése szerint Paksnál a november 13-án reggel mért mínusz 95 centiméterről november 17-re mínusz 12 centiméterre emelkedhet a vízállás. A változás kedvező lehet a Paksi Atomerőmű hűtővízellátásának, amelyet nyáron a folyó történelmi mélységű apadása veszélyeztetett. A mostani vízutánpótlás azonban nem oldja meg azt a problémát, amely az ország energiabiztonságának egyik legsúlyosabb kérdésévé vált.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Július végén még attól kellett tartani, hogy Magyarország legfontosabb villamosenergia-termelő létesítménye teljesen leáll. November közepén végre kedvezőbb hírek érkeznek: emelkedni kezdett a Duna vízszintje, és az előrejelzések szerint a következő napokban közel egy méterrel több víz lehet Paksnál.
Ez jó hír. Csak éppen nem szabad összekeverni az átmeneti megkönnyebbülést a probléma megoldásával.
A Paksi Atomerőmű ugyanis nem egyszerűen az időjárásnak van kiszolgáltatva. Egy olyan folyótól függ, amelynek szélsőségesen alacsony vízállása az elmúlt években egyre komolyabb műszaki és energiabiztonsági kérdéseket vetett fel.
A mostani esőzés megmutatja, milyen gyorsan változhatnak a körülmények. A nyári események pedig arra figyelmeztetnek, milyen súlyos következményei lehetnek, ha a Duna ismét tartósan apadni kezd.
Közel egy méteres vízszintemelkedést várnak Paksnál
Az Országos Vízjelző Szolgálat november 13-án reggel kiadott előrejelzése szerint a Duna paksi vízállása mínusz 95 centiméter volt.
A vízügyi prognózis alapján november 14-én reggel mínusz 69, november 15-én mínusz 42, november 16-án mínusz 22, november 17-én pedig mínusz 12 centiméter körüli vízállás várható.
Ez négy nap alatt 83 centiméteres emelkedést jelenthet.
Fontos tudni, hogy a negatív vízállás nem azt jelenti, hogy a folyóban nincs víz. A vízügyi mércék nullpontja rögzített viszonyítási szint, a mínuszos érték pedig azt mutatja, hogy a folyó vízszintje ez alatt helyezkedik el.
A változás ennek ellenére jelentős.
A november 13-i reggeli paksi méréshez 797 köbméter/másodperces vízhozam társult, a víz hőmérséklete pedig 9,3 Celsius-fok volt.
A következő napok emelkedése várhatóan kedvezőbb feltételeket teremthet a folyóból történő vízkivételhez.
A hosszabb távú előrejelzések bizonytalansága ugyanakkor nagyobb, ezért a tényleges vízállást folyamatosan figyelni kell.
Júliusban már a teljes leállás veszélye fenyegetett
Ahhoz, hogy megértsük a mostani vízszintemelkedés jelentőségét, vissza kell térnünk 2026. július 30-ához.
A Paksi Atomerőmű ezen a napon hivatalos közleményben figyelmeztetett arra, hogy a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt 24–72 órán belül elkerülhetetlenné válhat az erőmű teljes leállítása.
Nem egy elméleti kockázatról volt szó.
A július 29-i intézkedések során a 3-as blokkot már leállították, az erőmű pedig csökkentett teljesítménnyel működött.
Július 31-én az MVM már arról tájékoztatott, hogy Paks a névleges teljesítményének közel felén, mintegy 960 megawatton üzemel, és további termeléscsökkentésre, illetve átmeneti teljes leállításra lehet szükség.
Az ország áramellátását akkor stabilnak nevezték, de az események világossá tették, mennyire sérülékennyé válhat a termelés rendkívüli kisvíz idején.
A probléma ráadásul nem kizárólag a folyó vízmennyiségével volt kapcsolatos.
Nem feltétlenül a víz fogy el – a szivattyúk kerülhetnek bajba
Az atomerőmű júliusi tájékoztatása egy műszakilag különösen fontos részletre világított rá.
Az akkor kialakult rendkívül alacsony vízállás és vízhozam mellett a Duna vízmennyisége még elegendő lett volna a blokkok kondenzátorainak hűtésére.
A gondot az jelentette, hogy a hűtővíz-szivattyúk szívócsonkjai magasabban helyezkedtek el a szükségesnél.
Amikor a folyó vízszintje a szivattyúk biztonságos működéséhez szükséges tartomány alá csökken, már nem elegendő pusztán azt vizsgálni, összesen mennyi víz folyik a mederben.
Az is döntővé válik, hogy az erőmű képes-e megfelelő mennyiségű vizet kivenni.
Az MVM akkori közlése szerint ezért megkezdték a vízkivételi rendszer műszaki átalakításának előkészítését, amely lehetővé teheti, hogy a létesítmény a jelenleginél alacsonyabb dunai vízállás mellett is termelhessen.
Ez a kérdés nem oldódik meg attól, hogy novemberben néhány napra megemelkedik a vízszint.
A hideg víz segít, de nem minden problémán
A Paksi Atomerőmű számára nemcsak a Duna vízállása és vízhozama, hanem a víz hőmérséklete is fontos.
A folyóból kivett hűtővíz a kondenzátorokban hőt vesz fel, majd a rendszerből visszakerül a Dunába. A kibocsátott víz hőmérsékletére környezetvédelmi előírások vonatkoznak.
Nyáron a magas vízhőmérséklet és az alacsony vízhozam együtt okozhat különösen kedvezőtlen helyzetet.
Novemberben ebből a szempontból kedvezőbbek a körülmények. A péntek reggeli 9,3 Celsius-fokos vízhőmérséklet lényegesen nagyobb hőmérsékleti mozgásteret biztosít, mint egy tartós nyári hőhullám idején felmelegedett folyó.
Ez azonban nem helyettesíti a megfelelő vízkivételi feltételeket.
Hiába hideg a folyó, ha a vízszint a biztonságos szivattyúzáshoz túlságosan alacsony.
A Tisza áradása nem oldja meg Paks gondját
A mediterrán ciklon jelentős csapadékot hozott a Kárpát-medencébe. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság szerint a Bodrog és a Felső-Tisza vízgyűjtőin, a Sajó szlovákiai vízrendszerében, valamint a Mátra magasabb részein helyenként 30–50 milliméter eső hullott.
Kékestetőn a csapadékmennyiség megközelítette a 60 millimétert.
A Bodrog és a Felső-Tisza magyarországi szakaszain a következő napokban akár 1–3 méteres vízszintemelkedés is bekövetkezhet.
Ezt azonban fontos különválasztani a paksi helyzettől.
A Tisza vize ugyanis nem Paksnál érkezik a Dunába, hanem jóval délebbre, Szerbiában.
A paksi vízállás javulását ezért nem a Felső-Tiszán levonuló víztöbblet okozza, hanem a Duna saját vízgyűjtőjéről érkező vízutánpótlás.
A két folyó vízjárása között lehetnek közös meteorológiai okok, de a közvetlen vízrajzi hatásuk eltérő.
A fenékküszöb és a tartós vízbiztonság kérdése
A nyári rendkívüli kisvíz ismét ráirányította a figyelmet a paksi vízkivétel hosszú távú biztonságára.
Felmerülnek a mederbeavatkozások, a vízszintemelő műszaki megoldások és a fenékküszöbök alkalmazásának kérdései is.
Egy fenékküszöb megfelelő kialakítás esetén helyi vízszintemelő hatást érhet el. Egy ilyen beavatkozás azonban nem teremt új vízkészletet, és hatással lehet a mederfolyamatokra, az üledékszállításra, a hajózásra és az élővilágra is.
Éppen ezért nem lehet pusztán abból kiindulni, hogy ha magasabb vízszintre van szükség, akkor elegendő valamilyen műtárggyal megemelni a folyót.
A paksi megoldások esetében azt kell vizsgálni, melyik beavatkozás milyen kisvízi körülmények között biztosítana megfelelő hűtővízellátást, és annak milyen hosszú távú környezeti következményei lennének.
A 2026-os rendkívüli kisvíz után ez már nem halogatható műszaki kérdés.
Nem az a kérdés, hogy most lesz-e elegendő víz
A pénteki adatok alapján a Duna vízszintemelkedése kedvező változás Paks számára.
Az alacsony vízállás okozta közvetlen üzemeltetési nehézségek mérséklődhetnek, a hidegebb folyóvíz pedig a hűtés szempontjából is kedvezőbb körülményeket jelent.
Arra azonban jelenleg nincs elegendő nyilvános bizonyíték, hogy a következő napok vízszintemelkedése önmagában a paksi blokkok teljes kapacitású működésének helyreállását eredményezné.
Ehhez az erőmű aktuális műszaki állapotát, a blokkok rendelkezésre állását és a hűtővízrendszer tényleges működési feltételeit is ismerni kellene.
A nyári eseményekből ugyanakkor egyértelmű tanulság adódik.
Magyarország egyik legfontosabb energiatermelő létesítményének biztonságos működése nem épülhet arra a reményre, hogy a következő aszály előtt majd elegendő eső esik.
A Duna most emelkedik. Néhány nap múlva akár közel egy méterrel magasabban állhat Paksnál, mint péntek reggel.
De a folyó ismét apadni fog. Lehet, hogy csak hónapok múlva, lehet, hogy egy újabb rendkívüli szárazság idején.
A valódi kérdés nem az, hogy most megmenekül-e Paks a kisvíztől. Hanem az, hogy legközelebb felkészültebben várjuk-e.
Források: Országos Vízjelző Szolgálat, MVM Paksi Atomerőmű Zrt., MVM Energetika Zrt., ÉMVIZIG/MTI. Adatok: 2026. november 13.
