A legtöbb szülő ismeri azt a mondatot, amely különösen hétvégén, hosszú utazásokon vagy esős délutánokon hangzik el: „Unatkozom!” Ilyenkor gyakran azonnal programot keresünk, játékot ajánlunk, vagy előkerül a telefon. Pedig a gyereknek nem feltétlenül van szüksége arra, hogy minden percét megszervezzük. Néha éppen a szabadon hagyott időből születnek a legjobb ötletei.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Amikor minden percre jut valami
Reggel iskola, délután különóra, edzés, házi feladat, vacsora, majd egy kis képernyőidő.
Sok családban szinte percre pontosan be van osztva a gyerekek napja.
Mindez gyakran jó szándékból történik. A szülők szeretnék, ha gyermekük fejlődne, sportolna, nyelveket tanulna, és minél több lehetőséget kapna.
Csakhogy a sok szervezett elfoglaltság mellett könnyen eltűnhet valami: a kötetlen játék.
A szabad játék nem elvesztegetett idő
Az Amerikai Pszichológiai Társaság és az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia szakmai anyagai is hangsúlyozzák a szabad játék jelentőségét.
Az olyan tevékenységek, amelyeket nem a felnőttek irányítanak, lehetőséget adnak a gyermekeknek a kreativitás, az önálló döntéshozatal és a társas készségek gyakorlására.
Amikor egy gyerek maga találja ki, mit játsszon, döntéseket hoz.
Ha várat épít a párnákból, történetet talál ki a figuráinak, vagy saját szabályokat alkot egy játékhoz, akkor nem pusztán eltölti az időt.
Kísérletezik, gondolkodik és tapasztalatokat szerez.
Nem kell minden problémát megoldanunk helyette
A szülői szeretet egyik legnehezebb része, hogy néha vissza kell fognunk magunkat.
Amikor a gyermek unatkozik, természetes, hogy szeretnénk segíteni.
De nem biztos, hogy mindig az a legjobb megoldás, ha azonnal megmondjuk neki, mit csináljon.
Megpróbálhatjuk inkább megkérdezni:
„Mit lenne kedved kitalálni?”
„Van valami, amit régóta szeretnél megépíteni vagy elkészíteni?”
„Milyen játékot találnál ki, ha most te dönthetnél?”
Az önállóság nem egyik pillanatról a másikra alakul ki. A gyermeknek időre, biztonságos környezetre és szükség esetén segítségre is szüksége lehet.
Az unalom és a magány nem ugyanaz
Fontos különbséget tenni a két helyzet között.
Ha egy gyermek időnként nem tudja, mivel foglalja el magát, az önmagában nem feltétlenül probléma.
Ha azonban tartósan kedvetlen, magányos, visszahúzódó vagy elveszíti érdeklődését a korábban szeretett tevékenységek iránt, akkor nem egyszerű unatkozásról lehet szó.
Ilyenkor a figyelem, a beszélgetés és szükség esetén a szakember segítsége fontosabb, mint bármilyen újabb program.
A közös időből sem kell teljesítményt csinálni
A gyerekeknek természetesen szükségük van a szüleikkel töltött időre is.
De ehhez nem feltétlenül kell drága kirándulás, különleges program vagy tökéletesen megszervezett hétvége.
Lehet közösen süteményt sütni, társasjátékozni, sétálni, mesét olvasni vagy egyszerűen beszélgetni.
A lényeg nem a program ára vagy látványossága, hanem a figyelem.
Talán nekünk, felnőtteknek is tanulnunk kellene ebből
A mai világban szinte bűntudatunk támad, ha éppen nem csinálunk semmit.
Ha akad tíz szabad percünk, automatikusan a telefonunk után nyúlunk.
Nem csoda, ha a gyermekeinknek is azt tanítjuk, hogy az üres perceket azonnal ki kell tölteni.
Pedig olykor jó volna megengedni nekik – és saját magunknak is –, hogy ne történjen semmi különös.
Hogy legyen idő nézelődni, álmodozni, gondolkodni vagy új játékot kitalálni.
A gyermekkor nem versenyfutás, amelyben minden percet hasznosan kell eltölteni.
Hanem életünk egyik legfontosabb időszaka, amelyben a szabad játék és a nyugodt együttlét is helyet érdemel.
Források: Amerikai Pszichológiai Társaság; Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia
