Az SRF svájci közszolgálati televízió beszámolója szerint a gfs.bern kutatóintézet előzetes adatai alapján a vasárnapi népszavazáson a voksolók mintegy 71 százaléka állt ellen a javaslatnak. Az alkotmánymódosítás célja a hagyományos svájci semlegesség jóval szigorúbb jogi meghatározása lett volna.

A népszavazási kezdeményezés mögött a Pro Schweiz nevű szervezet állt, amely szoros kapcsolatban áll a nemzeti konzervatív Svájci Néppárttal (SVP). Az SVP – amely két képviselőjével a legbefolyásosabb erő a héttagú szövetségi tanácsban – korábban már többször bírálta, hogy véleményük szerint az ország túlzottan közeledik a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, különösen az ukrajnai háború kapcsán.

Bár a katonai tömbökön kívüliség már 1848 óta az alpesi állam alkotmányos alapvetése, a kezdeményezők egy merevebb szabályozást akartak elérni. Érvelésük szerint Svájc védelmét az növelné leginkább, ha a fegyveres konfliktusokból való távolmaradás mellett teljes mértékben megtagadnák a külföldi országokkal szembeni szankciók bevezetését vagy átvételét is. A csoport különösen azt nehezményezte, hogy Bern átvette az Európai Unió Oroszország elleni büntetőintézkedéseit.

A módosítást ellenzők ezzel szemben azzal érveltek, hogy az ország biztonsága kizárólag nemzetközi együttműködéssel garantálható, és szerintük a semlegesség nem adhat alapot arra, hogy egyenlő félként kezeljék a támadó felet és annak áldozatát. A voksolás eredménye megegyezik a korábbi felmérések várakozásaival, amelyek már előre jelezték a kezdeményezés elutasítását, mivel a javaslatot kizárólag az SVP szavazóbázisa támogatta egyértelműen, míg a többi politikai erő követői elvetették azt.

Forrás: Economx