Laura Codruța Kövesi európai főügyész Magyarország Európai Ügyészséghez kapcsolódó feladatainak szakmai részleteiről egyeztetett kedden Budapesten – közölte az Igazságügyi Minisztérium sajtóirodája az MTI-vel.

A megbeszélésen Görög Márta igazságügyi miniszter, Kármán András pénzügyminiszter, Pósfai Gábor belügyminiszter és Lajtár István legfőbbügyész-helyettes vett részt.

Az Európai Ügyészség, vagyis az EPPO az Európai Unió független ügyészi szerve. Feladata az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények felderítése, az ezekkel kapcsolatos nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatása, valamint az elkövetők bíróság elé állítása. Ide tartozhat többek között az uniós költségvetést érintő csalás, korrupció, pénzmosás és bizonyos, határokon átnyúló áfacsalások.

Több törvényt is módosítani kell

Az MTI-nek megküldött minisztériumi tájékoztatás szerint a magyarországi működés előkészítése jelentős szakmai, intézményi és jogalkotási feladatot jelent, amelyet a lehető legrövidebb időn belül szeretnének végrehajtani.

A jogalkotási munka két szakaszban történik. Elsőként létre kell hozni a magyar európai ügyész és a delegált európai ügyészek kiválasztásának rendszerét. Ehhez három törvény módosítására van szükség, az erről szóló jogszabálycsomag pedig a tervek szerint még 2026-ban az Országgyűlés elé kerül.

A minisztérium szerint olyan kiválasztási eljárás kialakítása a cél, amely magas szintű függetlenséget, objektivitást és szakmai megalapozottságot biztosít. A részletszabályokról az érintett szervezetekkel is konzultálnak.

A kormány augusztusi tájékoztatása szerint a csatlakozás előkészítését az igazságügyi miniszter koordinálja, és már megkezdődött a szükséges jogszabályi környezet felülvizsgálata.

Nem minden büntetőügy kerül az Európai Ügyészséghez

Az EPPO magyarországi működése nem jelenti azt, hogy az Európai Ügyészség általános hatáskört kapna a Magyarországon elkövetett bűncselekmények kivizsgálására.

Az EPPO kizárólag az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő, a hatáskörébe tartozó ügyekben járhat el. Az ezen kívül eső büntetőügyekben továbbra is a magyar ügyészség, illetve az MTI-anyag szerint a létrejövő Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal jár majd el közvádlóként. A büntetőjogi felelősségről továbbra is a magyar bíróságok döntenek.

Mit jelent a csatlakozás Magyarország számára?

Magyarország 2026. május 29-én jelentette be csatlakozási szándékát, az Európai Bizottság pedig július 10-én jóváhagyta a részvételt. Az EPPO hivatalos tájékoztatása szerint Magyarország augusztus 2-án vált a megerősített együttműködésben részt vevő tagállammá.

A folyamat azonban ezzel még nem fejeződött be. Ki kell alakítani a magyarországi szervezeti és jogi hátteret, valamint ki kell választani az ország európai ügyészét. Az EPPO tájékoztatása szerint a szervezet Magyarországon az európai ügyész kinevezését követő huszadik napon válik operatívvá.

Ez azért lényeges, mert ettől kezdve az uniós pénzeket érintő, EPPO-hatáskörbe tartozó magyarországi ügyekben már az európai ügyészi rendszer is közvetlen szerepet kap. Az EPPO kétszintű rendszerben működik: luxembourgi központja mellett a tagállamokban európai delegált ügyészek dolgoznak, akik helyben folytatják a nyomozásokat és a büntetőeljárásokat. Minden részt vevő országban legalább két delegált európai ügyész működik.

Magyarország csatlakozásával az EPPO-ban részt vevő uniós országok száma 25-re emelkedett; jelenleg Dánia és Írország nem tagja a szervezetnek.

Források: MTI · Európai Ügyészség (EPPO) – Magyarország · Európai Ügyészség – hatáskör és működés · Igazságügyi Minisztérium – a csatlakozás előkészítése