Mohammad Waheeb régész korábbi ásatások leleteit és ókori zarándokok feljegyzéseit vetette össze, ennek köszönhetően azonosította a bibliai keresztelés helyszínét a Jordánnál. A kutatás egy évszázadok óta fennálló topográfiai és teológiai félreértésre is választ adott.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A kutatási beszámoló szerint a Jordán folyó keleti oldalán, a Wadi al-Kharrar völgyében fekvő Tell Mar Elyas közelében 1996 és 2002 között zajló feltárások leletanyagát elemezték újra. A terepmunka során római, bizánci, valamint kora iszlám kori maradványokat, egyebek mellett templomokat, imatermeket, keresztelőmedencéket és vízelvezető rendszereket tártak fel. Mohammad Waheeb az adatok feldolgozásakor elkülönítette az 1. századi lakóépületek nyomait a későbbi vallási építményektől, igazolva, hogy a terület már Keresztelő János és Jézus idejében is lakott volt, s csak később vált a korai keresztény vallásgyakorlat központjává.
A korábbi bizonytalanságért a kora keresztény teológus, Órigenész tehető felelőssé, aki a saját korában nem találta meg a keleti parti települést. Emiatt azt indítványozta, hogy János evangéliuma a nyugati parti Bethabara nevet használja a keleti parti Betánia helyett (amely nem keverendő össze a Jeruzsálem melletti Betániával). A kutató az 5–6. század fordulójáról származó Madaba-mozaiktérkép segítségével cáfolta ezt az elméletet, mivel a mozaik a két part településeit különálló elnevezéssel jelöli.
Forrás: Magyar Kurír
