Nemcsak az a kérdés, kinek mennyi pénze van, hanem az is, mennyit ér a tulajdonában lévő vállalkozás. A 2027-es költségvetésben megjelenő új vagyonadó ugyanis nem csupán a bankszámlákon nyilvántartott összegekről szólhat. A Költségvetési Tanács október 29-én elfogadott véleményéből kiderül, hogy a kormány 200 milliárd forintos bevételt vár az új adónemtől, miközben az Állami Számvevőszék külön elemzésben vizsgálta, milyen következményekkel járhat a magyar vállalkozások vagyonának felértékelése.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A költségvetési dokumentum szerint a vagyonadó a személyenként egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonrész után lenne fizetendő, a százmilliárd forint feletti részre pedig magasabb, 1,5 százalékos éves adókulcs vonatkozna. A kormány becslése szerint mintegy 15 ezer adózó kerülhet az új rendszer hatálya alá.
A vagyonadó alapja tehát nem egyszerűen az éves kereset vagy a bankszámlaegyenleg lenne, hanem a nettó vagyon meghatározása. Ez különösen akkor válhat vitássá, ha valakinek a vagyona jelentős részét üzletrészek, vállalatok vagy más, nehezen értékelhető vagyonelemek alkotják.
Márpedig a vagyon értékének megállapítása nem mindig magától értetődő. Egy sikeres vállalkozás tulajdonosa papíron milliárdos lehet anélkül, hogy a vállalkozás értékének megfelelő szabad pénzeszközzel rendelkezne.
Az Állami Számvevőszék több százezer vállalkozást vizsgált
A Költségvetési Tanács dokumentumába bekerült az Állami Számvevőszék külön elemzése is, amely a vagyonadó vállalatértékelési módszerével foglalkozik.
A vizsgálat 369 170 magyarországi vállalkozás rendelkezésre álló mérlegadataiból indult ki, és azt elemezte, hogyan változik a cégek számított értéke a választott módszertan függvényében.
A tervezett rendszer a tőzsdén nem jegyzett cégek esetében a svájci KS 28 értékelési módszerre támaszkodik. Ennek lényege, hogy a vállalkozás becsült értékében az eredménytermelő képesség kétharmados, a nettó eszközérték pedig egyharmados súllyal jelenik meg.
Ez első látásra technikai részletnek tűnhet, valójában azonban meghatározhatja, hogy egy vállalkozás a vagyonadó szempontjából mekkora értéket képvisel.
Ugyanaz a cég, egészen más értékkel
Az Állami Számvevőszék érzékenységi vizsgálata szerint a választott tőkeköltség jelentősen befolyásolja az eredményt. Nyolcszázalékos tőkeköltség mellett 16 563 vállalkozás kerülne az egymilliárd forintos értékhatár fölé, míg 25 százalékos tőkeköltségnél csupán 7758.
A magyar tervezetben szereplő 15 százalékos tőkeköltséggel az elemzés 10 684 olyan céget azonosított, amelynek számított értéke meghaladná az egymilliárd forintot.
A különbség rendkívül jelentős. Nem azért, mert a vállalkozások egyik napról a másikra gazdagabbá vagy szegényebbé válnának, hanem azért, mert ugyanazon gazdasági adatok eltérő értékelési feltételekkel más eredményre vezetnek.
A számvevőszéki elemzés ráadásul nem a tényleges adózók végleges számát határozta meg. A cégvagyont vizsgálta, egyszerűsített tulajdonosi feltételezéssel, és nem számolt teljes körűen az egyéb vagyonelemekkel, a közvetett tulajdonlással vagy a speciális társasági helyzetekkel.
Az ingatlanos és vagyonkezelő cégek is érintettek lehetnek
A vizsgálatban az egymilliárd forintos értékhatár fölé kerülő cégek jelentős része néhány gazdasági ágazatban összpontosult. Az ingatlan-bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó vállalkozások közül 790, az ingatlan-adásvétellel foglalkozók közül 582, a vagyonkezelő és holdingtevékenységet végző cégek közül pedig 479 került a számított értékhatár fölé.
Az értékelés sajátosságai miatt ugyanakkor nemcsak az ingatlanvagyonnal rendelkező cégek helyzete érdekes. Azoknak a szolgáltató vállalkozásoknak is magas lehet a számított értéke, amelyek viszonylag kevés tárgyi eszközzel, de jelentős és tartós nyereséggel működnek.
A számítás tehát nem feltétlenül azt méri, mennyi pénz vagy könnyen értékesíthető vagyon áll az adott vállalkozás mögött.
A vagyon papíron létezik, az adót pénzben kell megfizetni
Az Állami Számvevőszék külön felhívja a figyelmet a módszertan korlátaira. A vállalatértékelés során nemcsak az eredmény és az eszközállomány kérdéses, hanem például a szellemi tulajdon, az immateriális javak és a műgyűjtemények értékének megállapítása is.
Ezek olyan vagyonelemek, amelyeknél a becsült érték és a ténylegesen realizálható eladási ár lényegesen eltérhet egymástól.
Mindebből további kérdés következik: ha egy tulajdonos vagyonának jelentős része a vállalkozásához kötődik, hogyan tudja előteremteni az évente fizetendő adót anélkül, hogy pénzt vonna ki a cégéből?
A Költségvetési Tanács maga is kockázatnak nevezi, hogy az új adónem beszedéséről nincsenek korábbi hazai tapasztalatok. Ez a 200 milliárd forintos tervezett bevétel teljesülését is bizonytalanná teszi.
A vagyonadó bevezetésével tehát a kormány nemcsak új adóbevételi forrást hozna létre, hanem egy olyan rendszert is, amelyben az államnak minden évben meg kellene határoznia az érintettek vagyonának adózási értékét.
A legfontosabb kérdés végül az lehet, hogy az adót a valóban rendelkezésre álló gazdasági erőforrásokhoz igazítják-e, vagy olyan számított vagyonértékekhez, amelyek mögött nem feltétlenül áll ugyanakkora mozgósítható pénz.
Forrás: a Költségvetési Tanács 2026. október 29-i véleménye, 28. és 31–33. oldal, benne az Állami Számvevőszék „A vagyonadó cégértékelési megfontolásai” című elemzésével.
