A tartós szárazság és a folyóvizek apadása globálisan komoly kihívás elé állítja a vízhűtéses atomreaktorokat. A Holtec International elemzése rámutat, hogy a Duna rendkívül alacsony vízszintje ékesen szemlélteti a magyarországi energiatermelést fenyegető kockázatokat, de a romániai Csernavodánál és több franciaországi helyszínen is hasonló nehézségekkel küzdenek a hőség miatt. A vállalat szerint a hagyományos folyóvízi hűtési rendszerek kiváltása kulcsfontosságúvá válhat a jövőben.

Az általuk kínált technológia a környezeti levegő keringtetésével kondenzálja a turbinákból távozó gőzt. A folyamat során óriási ventilátorok fújják át a levegőt a bordázott csővezetékeken, így a felesleges hő közvetlenül a légkörbe távozik. Ez a zárt rendszer feleslegessé teszi a nagy mennyiségű hűtővíz használatát, így olyan helyeken is lehetővé teszi a villamosenergia-termelést, ahol a szigorú környezetvédelmi előírások vagy a vízhiány ezt egyébként gátolná. A megoldás ráadásul egyáltalán nem melegíti fel a befogadó folyókat vagy tavakat.

A technológia alkalmazása ugyanakkor kompromisszumokkal jár. Bár a száraz hűtés nem számít teljesen új eljárásnak, szakértők szerint a hatásfoka elmarad a nedves hűtőtornyokétól, a beruházási költsége pedig lényegesen magasabb. Maga a fejlesztő is elismeri, hogy a léghűtésre való átállás a legtöbb esetben csökkenti a blokkok nettó villamos teljesítményét, és még kérdéses, hogy a hatalmas méretű atomerőműveknél mennyire hatékony. Ennek ellenére a Holtec már üzleti sikereket is felmutat: Indiában jelenleg öt darab, kizárólag száraz hűtésre tervezett 800 megawattos blokk kiépítése zajlik a technológiájukkal, és saját tervezésű, SMR-300 típusú kis moduláris reaktoraikban is ezt a rendszert alkalmazzák majd.

Forrás: Portfolio