Egy évvel enyhítette Maja T. szabadságvesztését a Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett másodfokú ítéletében. A német antifaaktivistát februárban nyolc évre ítélték, a szeptember 30-i döntés értelmében azonban hét év szabadságvesztést kell letöltenie, amelybe a már fogvatartásban töltött időt is beszámítják.

Az ítélet legfontosabb változása ugyanakkor nem pusztán az egy évvel rövidebb büntetés. A másodfokú bíróság ugyanis az elsőfokú döntéssel ellentétben nem állapította meg, hogy Maja T. bűnszervezet tagjaként követte volna el a terhére rótt cselekményeket. Erről a német FOCUS és a dpa hírügynökség is beszámolt.

A döntés különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az ügyészség nem enyhítést, hanem lényegesen súlyosabb büntetést indítványozott.

Öt támadás, kilenc sérült

Az ügy előzménye 2023 februárjára nyúlik vissza, amikor Budapesten, a szélsőjobboldali szervezetek által megtartott úgynevezett becsület napja körüli időszakban több, egymással összefüggő támadás történt.

A vád szerint a szélsőbaloldali csoport tagjai olyan embereket szemeltek ki, akiket elsősorban a ruházatuk alapján szélsőjobboldali nézeteket vallónak gondoltak. A támadók több esetben álarcot és kesztyűt viseltek, összehangoltan léptek fel, majd a bántalmazásokat követően elmenekültek.

A támadássorozat öt cselekményből állt, amelyek során kilenc ember megsérült, közülük hatan súlyosan. Az ügyészség álláspontja szerint az elkövetők olyan erőszakot alkalmaztak, amely alkalmas volt életveszélyes sérülések előidézésére is.

Az elsőfokú bíróság februárban négyrendbeli, részben társtettesként, részben bűnsegédként, bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés kísérlete, illetve aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés kísérlete miatt szabott ki nyolc év fegyházbüntetést Maja T.-re.

A per tehát nem egyetlen utcai összetűzésről szólt, hanem több, egymással összefüggésbe hozott támadás büntetőjogi megítéléséről, amelyben a szervezettség, a vádlottak egyéni szerepe és a sérülések okozására irányuló szándék egyaránt lényeges kérdés volt.

Az ügyészség legalább tizenhárom évet kért

A másodfokú eljárásban az ügyészség az elsőfokú büntetés súlyosítását kérte, és legalább tizenhárom év szabadságvesztés kiszabását indítványozta. Emellett a büntetés-végrehajtási fokozat szigorítását is szükségesnek tartotta.

Az ügyészi érvelés szerint az elsőfokú bíróság nem értékelte megfelelően, hogy az elkövetők a támadások során belenyugodhattak az áldozatok életveszélyes sérülésének lehetőségébe.

A védelem ezzel szemben felmentést kért. Vitatta többek között Maja T. azonosításának bizonyítottságát, a térfigyelő kamerák felvételeinek értékelését, valamint azt is, hogy a támadásokban részt vevő személyek a büntetőjog szerinti bűnszervezetet alkottak volna. A védő eljárási kifogásokat is megfogalmazott, köztük azt, hogy a releváns iratok egy része nem állt rendelkezésre német fordításban.

A Fővárosi Ítélőtábla végül egyik fél büntetési indítványát sem követte teljes egészében: a felmentés helyett fenntartotta az elmarasztalást, a súlyosítás helyett azonban egy évvel csökkentette a szabadságvesztés tartamát.

Miért enyhített a másodfokú bíróság?

A szerdai ítélethirdetésről szóló német hírügynökségi beszámolók szerint a másodfokú bíróság nem látta megállapíthatónak Maja T. bűnszervezetben való részvételét.

Ez lényeges eltérés az elsőfokú ítélethez képest, amely a bűnszervezetben történő elkövetést is a büntetőjogi minősítés részének tekintette.

A különbség nem azt jelenti, hogy a másodfokú bíróság szerint nem történtek erőszakos támadások, vagy hogy Maja T.-t felmentették volna. Azt jelenti, hogy a bíróság az elmarasztalás fenntartása mellett a bűnszervezeti részvételt nem állapította meg.

A FOCUS beszámolója szerint a döntést ismertető Szalai Géza bíró azt is közölte, hogy a korábban fogvatartásban töltött időt beszámítják a kiszabott büntetésbe.

A másodfokú ítélet részletes magyar indokolása adhat teljes képet arról, hogy a bűnszervezeti minősítés elvetése mellett milyen további szempontokat vett figyelembe az ítélőtábla a büntetés meghatározásakor.

Németországban is vitát váltott ki az ügy

Maja T.-t 2023 decemberében Berlinben fogták el, majd 2024 júniusában adták át a magyar hatóságoknak. A kiadatás körül Németországban komoly jogi vita bontakozott ki.

A német Szövetségi Alkotmánybíróság utóbb jogellenesnek minősítette a kiadatásról szóló döntést, mivel álláspontja szerint az eljáró német bíróság nem vizsgálta megfelelően a magyarországi fogvatartási körülményekkel kapcsolatos alapjogi aggályokat.

Ez a német alkotmánybírósági döntés azonban nem Maja T. büntetőjogi felelősségéről szólt, és nem jelentett felmentést a budapesti támadások ügyében.

A per során Maja T. következetesen vitatta a terhére rótt cselekmények bizonyítottságát. A védelem az eljárás tisztességességével kapcsolatban is kifogásokat fogalmazott meg, míg az ügyészség a támadások súlyára és a sértettek testi épségét fenyegető veszélyre hivatkozva kért szigorúbb büntetést.

A szerdai másodfokú ítélet ezek között az álláspontok között hozott büntetőjogi döntést: Maja T. szabadságvesztését hét évre mérsékelte, miközben a bűnszervezeti részvétel kérdésében eltért az elsőfokú bíróságtól.

A támadások sértettjeinek sérülései, az elkövetők egyéni felelőssége és az alkalmazandó büntetőjogi minősítés egymástól elkülönülő kérdések. A másodfokú döntés az utóbbi kettő jogi értékelésében hozott változást; a 2023 februárjában történtek súlyát önmagában a büntetés egyéves enyhítése nem írja át.

Források: FOCUS/dpa, Welt/dpa, a másodfokú tárgyalásról szóló korábbi beszámolók.