Egy Nagy-Britanniában élő férfi azt hirdeti, hogy az emberiség történelmének különleges fordulópontjához érkezett. Követői isteni küldöttnek tartják, ő pedig még a pápa megnevezést is használja. A különös jelenségre a Revans hívta fel a figyelmet. De vajon hol ér véget a hit, és hol kezdődik a modern személyi kultusz? A Hetedik Napon utánajártunk.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Egy Amerikában született, jelenleg Nagy-Britanniában élő férfi különös vallási mozgalom élén hirdeti, hogy az emberiség történelmének új korszakába léptünk. Abdullah Hashem Aba al-Sadiq követői szerint vezetőjük az utolsó idők egyik isteni küldötte. A közösség az iszlám, a kereszténység és más vallási hagyományok tanításait ötvözi, miközben az interneten is aktívan toboroz híveket. A jelenségre Kertész Dávid hívta fel a figyelmet a Revans oldalán megjelent írásában.
Egy új vallás, amely minden korábbi tanítást felülírna
Mi történik, ha valaki egyszer csak bejelenti, hogy a világ nagy vallásainak igazságai benne teljesednek be? Hogy az emberiség régóta várt fordulóponthoz érkezett, és ő az, aki elvezetheti az embereket az új korszakba?
Régebben az ilyen kijelentésekkel legfeljebb egy szűk közösség figyelmét lehetett felkelteni. Ma azonban elegendő hozzá egy kamera, néhány jól felépített közösségimédia-csatorna és egy karizmatikus vezető.
A Revanson november 10-én megjelent írásában Kertész Dávid egy Magyarországon kevéssé ismert vallási mozgalomra és annak vezetőjére, Abdullah Hashem Aba al-Sadiqra irányította rá a figyelmet. A szerző provokatív kérdést vet fel: vajon egy újabb, különös vallási vezetővel állunk szemben, vagy egy olyan jelenséggel, amelynek a modern társadalmakban jóval nagyobb jelentősége lehet?
A férfi a Béke és Fény Ahmadi Vallása nevű mozgalom egyik központi alakja. Követői a „Qaim”, vagyis a felemelkedő, eljövendő vallási vezető szerepét tulajdonítják neki. Tanításaik szerint az emberiség az utolsó időkben él, és hamarosan beteljesednek a korábbi próféciák.
A mozgalom nem pusztán új értelmezést kínál az iszlámról. Ennél sokkal tovább megy: azt állítja, hogy a különböző vallási hagyományok egyetlen, végső igazságban egyesülhetnek.
Mohamed, Jézus és a hetedik szövetség
A közösség hitvilága szokatlanul sokféle vallási elemből építkezik. A síita iszlám mellett keresztény, gnosztikus és ezoterikus tanítások is megjelennek benne.
A mozgalom a „hetedik szövetség” eljöveteléről beszél. Értelmezésük szerint Isten a történelem során több alkalommal kötött szövetséget az emberiséggel, és most egy újabb, végső szövetség időszaka következik.
A közösség tanításai a lélekvándorlás gondolatát is elfogadják, és azt hirdetik, hogy az emberiségnek egy isteni igazságosságon alapuló társadalom felé kell haladnia.
Mindez alapvetően eltér a történelmi kereszténység és a hagyományos iszlám tanításaitól.
Keresztény szempontból különösen fontos különbség, hogy a hit középpontjában nem Jézus Krisztus megváltó műve áll, hanem egy új vallási vezető és az általa hirdetett kinyilatkoztatás.
Religion Media Centre+1
A férfi, aki pápának is nevezi magát
A történet egyik legmeglepőbb részlete, hogy Abdullah Hashem nemcsak vallási vezetőként lép fel, hanem a pápa megnevezést is használja.
Ez nem pusztán újságírói túlzás. A brit cégnyilvántartásban foglalkozásaként is a Béke és Fény Ahmadi Vallásának pápája szerepel.
Természetesen ennek semmi köze a katolikus egyház pápai tisztségéhez, és a katolikus egyház semmiféle ilyen tekintélyt nem ismer el. A megnevezés mégis jól mutatja, milyen széles vallási szerepet tulajdonít magának a mozgalom vezetője.
GOV.UK+1
A Revans szerzője arra is felhívja a figyelmet, hogy az új közösség több olyan vallásgyakorlati előírást elutasít, amely a hagyományos iszlámban meghatározó. A kötelező vallási öltözködés elvetése és a különböző vallások jelképeinek együttes használata egyaránt része annak a törekvésnek, hogy a mozgalom a vallási határokon túlmutató közösségként mutassa be magát.
Nem néhány különc ember magánügye
A Béke és Fény Ahmadi Vallása nem egyszerű internetes szerepjáték.
A Minority Rights Group ismertetése szerint a mozgalom világszerte néhány ezer követővel rendelkezhet, brit közösségét pedig mintegy háromszáz főre becsülik.
A mozgalom szervezett intézményi háttérrel, saját kiadványokkal, internetes felületekkel és nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik. A brit nyilvántartásokban bejegyzett szervezetek kapcsolódnak a vezetőjéhez.
Minority Rights Group+1
A létszám önmagában nem tekinthető jelentősnek. A működési modell azonban annál érdekesebb.
A közösségi média korában egy vallási vezetőnek már nincs feltétlenül szüksége évszázados intézményi háttérre ahhoz, hogy nemzetközi közönséget építsen. Videók, interjúk, rövid vallási üzenetek és személyes megszólítások segítségével közvetlenül érheti el azokat, akik lelki kapaszkodót keresnek.
És itt válik az egész történet igazán időszerűvé.
A digitális korban már a megváltást is lehet marketingelni
A modern ember egyszerre él információbőségben és bizonytalanságban. Háborúk, gazdasági válságok, társadalmi konfliktusok és a hagyományos közösségek meggyengülése közepette egyre többek számára vonzóak az egyszerű, mindent megmagyarázó világképek.
Az új vallási mozgalmak pedig sok esetben éppen erre kínálnak választ.
Megmondják, miért került válságba a világ. Megnevezik az igazság birtokosát. Kijelölik a kiválasztott közösséget. És gyakran azt is elhitetik követőikkel, hogy egy történelmi fordulópont különleges szereplői.
A közösségi média mindezt olyan eszközökkel erősítheti fel, amelyekkel a korábbi vallási mozgalmak nem rendelkeztek.
Egy gondosan felépített videó, a titokzatosságra építő megjelenés és a világvége közelségének hangsúlyozása önmagában is rendkívül hatásos kommunikációs eszköz lehet.
Ez természetesen nem bizonyítja, hogy minden új vallási közösség visszaélésekre épülne. Arra azonban figyelmeztet, hogy a digitális nyilvánosság a spirituális tekintély megteremtésének módját is alapvetően átalakította.
És hol van ebben a kereszténység?
A keresztény hit szempontjából a legfontosabb kérdés nem az, hogy Abdullah Hashem mennyi követőt képes összegyűjteni.
Sokkal inkább az, hogy miként lehet megkülönböztetni a hiteles vallási tanítást azoktól az új kinyilatkoztatásoktól, amelyek az emberiség megváltását ígérik.
A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus megváltó műve nem szorul kiegészítésre egy újabb, önmagát különleges isteni küldöttnek nyilvánító vezető által.
Az evangélium ráadásul kifejezetten figyelmeztet a hamis messiások megjelenésére.
„Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak” – olvashatjuk Máté evangéliumában (Mt 24,24).
Ebből azonban nem következik, hogy egy konkrét vallási vezetőt minden további nélkül az Antikrisztussal lehetne azonosítani.
A Revans cikkének szerzője éppen ezzel a provokatív párhuzammal érzékelteti a történet meghökkentő jellegét. Az Antikrisztusra történő utalás ugyanakkor publicisztikai felvetés, nem bizonyított tény vagy teológiailag megalapozott azonosítás.
A valódi kérdés talán ennél is nyugtalanítóbb.
Egy olyan világban, ahol az igazságot egyre gyakrabban a nézettség, a követők száma és a jól felépített személyes márka hitelesíti, vajon hányan képesek még különbséget tenni hit, meggyőződés és tudatosan felépített személyi kultusz között?
Mert nem az a legnagyobb veszély, hogy valaki új megváltónak nevezi magát. Hanem az, ha egy idő után már senki sem kérdezi meg tőle, milyen alapon.
Forrás: Kertész Dávid – Revans, 2026. november 10.: A világ egy pocsék B-film, és most érünk a végére. A cikket a vallási közösség hivatalos közléseivel, brit nyilvántartási adatokkal és vallástudományi háttérforrásokkal egészítettük ki.
