Hogyan fejlődhetett ki egy apró, ősi élőlényből a ma ismert, rendkívül változatos állatvilág? Miért váltak egyes állatok hatalmassá, mások pedig képessé a repülésre? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a BBC Earth új, Evolúció című dokumentumfilm-sorozata, amely négymilliárd éven keresztül követi végig a földi élet történetét. A Chris Packham vezette produkció tudományos hátterében magyar kutatók eredményei is szerepet kapnak.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Négymilliárd évnyi fejlődéstörténetet sűrít öt epizódba a BBC Earth új természetfilm-sorozata. Az Evolúció (Evolution) november 8-án debütált Magyarországon, és olyan kérdésekre keresi a választ, amelyek az emberiséget régóta foglalkoztatják.
A BBC Earth hivatalos ismertetője szerint a műsorvezető Chris Packham brit zoológus és természetfilmes, aki öt különleges állat evolúciós történetén keresztül mutatja be az élet fejlődését.
Az elefántok, a struccok, a denevérek, a delfinek és a lovak példáján keresztül a nézők megismerhetik, hogyan alakult ki a repülés, az intelligencia, a rendkívüli gyorsaság és az állatvilág számos más különleges képessége.
A sorozat Kenyától Borneón át a Bahamákig kalauzolja a nézőket, miközben a ma élő állatok történetét összekapcsolja több százmillió éve kihalt őseikével.
Egy négymilliárd éves rejtély nyomában
A film egyik legérdekesebb kérdése, hogy milyen lehetett az az ősi élőlény, amelyből végső soron minden ma élő szervezet származik.
A tudomány ezt az utolsó egyetemes közös őst LUCA néven ismeri.
Egy 2024-ben, a Nature Ecology & Evolution folyóiratban megjelent tanulmány szerint LUCA körülbelül 4,2 milliárd évvel ezelőtt élhetett, vagyis a földi élet közös evolúciós története rendkívül messzire nyúlik vissza.
A nemzetközi kutatócsoport munkájában Szöllősi Gergely magyar evolúcióbiológus is részt vett.
A vizsgálat arra jutott, hogy ez az ősi szervezet a korábban feltételezettnél összetettebb lehetett: genetikai állománya mintegy 2600 fehérje előállításához szükséges információt tartalmazhatott.
A kutatás különösen figyelemre méltó következtetése, hogy a földi élet már bolygónk kialakulása után viszonylag hamar jelentős fejlettségi szintet érhetett el.
A vírusoknak még az intelligencia fejlődésében is szerepük lehetett
A sorozat az evolúció kevésbé ismert fordulatait is bemutatja.
Egy 2024-ben, a Cell folyóiratban publikált kutatás például arra talált bizonyítékot, hogy ősi retrovírusoktól származó genetikai elemek fontos szerepet játszhattak a gerincesek idegrendszerének fejlődésében.
Ezek az elemek hozzájárultak az idegrostokat borító mielinhüvely kialakulásához, amely lehetővé teszi az idegi jelek gyorsabb továbbítását.
A felfedezés új megvilágításba helyezi, hogyan alakulhattak ki az összetett idegrendszerek, amelyek később a fejlett állati viselkedés és az intelligencia alapjául szolgáltak.
Nemcsak az állatokról, hanem rólunk is szól
Az Open University hivatalos közleménye szerint az ötrészes produkció az evolúció legfontosabb fordulópontjait mutatja be, miközben arra is rávilágít, hogy a mai élővilág sokfélesége milyen hosszú és összetett folyamat eredménye.
A sorozat tudományos szemléletéhez kapcsolódik Szathmáry Eörs magyar evolúcióbiológus munkássága is, aki John Maynard Smith-szel közösen az evolúció nagy átmeneteit vizsgálta.
Ezek közé tartozik például az összetett sejtek, a többsejtű élőlények és a társas együttműködés kialakulása.
A BBC produkciója arra is emlékeztet, hogy az evolúció nem lezárult történet. A földi élet ma is folyamatosan változik, az emberi tevékenység pedig egyre jelentősebb hatással van erre a folyamatra.
Az Evolúció új epizódjai vasárnap esténként 19 órától, az ismétlések pedig csütörtökön 21 órától láthatók a BBC Earth műsorán.
Források: Qubit – interjú Alice Jones producerrel és BBC Earth – Evolution, hivatalos epizódismertetők.
