A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben 1,7 százalékkal – a kiigazított adatok alapján 1,6 százalékkal – haladta meg az előző év azonos időszakát. Bár az eredmény elmarad a szakértők által jelzett 1,8 százalékos elemzői konszenzustól, a bővülés stabilizálódást mutat az éveken át tartó stagnálás után. Az előző negyedévhez képest mért 0,4 százalékos növekedésről a HVG számolt be részletesen.

A növekedés motorját továbbra is az ipar és a szolgáltatások – különösen a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek – jelentették, miközben a mezőgazdaság teljesítménye visszafogta a GDP-t. A gazdasági folyamatokat ugyanakkor jelentős politikai változások is kísérték: a tavaszi kormányváltás és a Magyar Péter vezette kabinet hivatalba lépése érezhető hatást gyakorolt a piaci szereplők hangulatára.

A lakossági bizalmi indexek, köztük a GKI mutatója, rekordmértékben emelkedtek a választások után, ami a Magyar Nemzeti Bank kalkulációi szerint a fogyasztás érezhető bővülését vetíti előre. Ezzel szemben az üzleti szféra kivár: bár a cégvezetők körében optimizmus tapasztalható, a vállalkozások egyelőre óvatosak az új, nagy volumenű beruházások elindításával. A gazdaság tartós fellendüléséhez a lakossági fogyasztás mellett a vállalati beruházások aktivizálódására is szükség lesz.