A jeruzsálemi óváros mai nyüzsgő forgataga helyett az első században egy teljesen más kép fogadta volna a látogatót. A történelmi források és a régészeti ásatások eredményei alapján a monumentális Szent Sír-templom helyén kétezer évvel ezelőtt egy használaton kívüli kőbánya feküdt, amelynek közvetlen környezetét mezőgazdasági művelés alá vonták, illetve temetkezésre használták.

A Krisztus utáni első század harmincas éveiben ez a zóna még Jeruzsálem akkori védművein kívül esett. A Magyar Hírlap beszámolója szerint a domborzati adottságok és a megművelt földek miatt a terület ideális helyszínként szolgált a temetkezésekhez. Az egykori kőfejtő peremén alakították ki azokat a sziklasírokat is, amelyek közül az egyiket a keresztény hagyomány Jézus nyughelyeként tisztel.

A külvárosi táj arculata a második században változott meg drasztikusan, amikor Hadrianus római császár elrendelte a terület feltöltését, hogy egy pogány szentélyt építtessen a helyszínre. Ez az intézkedés akaratlanul is megóvta az alatta húzódó ókori sírokat a pusztulástól. Így a negyedik században, Konstantin császár uralkodása alatt a keresztények épségben tárhatták fel az egykori sírhelyet, megalapozva az első keresztény bazilika felépítését.

Forrás: magyarhirlap.hu

Fotó: Sziklasír és elhagyott kőbánya Jeruzsálem falain kívül – az első századi táj mesterséges intelligenciával készült illusztrációja.