A Sziget Fesztivál nemcsak turisták tízezreit vonzza Magyarországra, hanem komoly bevételt is jelenthet az államnak. A GKI Gazdaságkutató számításai szerint a rendezvény után mintegy 4,5 milliárd forinttal több adó- és járulékbevétel folyhat be a költségvetésbe, mint amennyit az állam közkiadásként a fesztiválra fordít.

Sokat számítanak a külföldi fesztiválozók

A Sziget gazdasági jelentőségét különösen növeli a külföldi közönség magas aránya. Míg a GKI által vizsgált más nagy rendezvényeken a külföldiek aránya 1 és 8 százalék között mozog, a Szigeten eléri az 50 százalékot.

A GKI a Campus, a Művészetek Völgye, a Strand, a Sziget és a SZIN szervezőinek visszajelzéseit vizsgálta. Az öt rendezvény legutóbb összesen mintegy 751 ezer látogatást regisztrált.

Komoly kihívásokkal küzdenek a fesztiválok

A jelentős gazdasági hatás ellenére a fesztiválok működése egyre nehezebb. A szervezők szerint az infláció, az emelkedő szervezési költségek, a bevételi bizonytalanság és a városi szórakozóhelyekkel folytatott verseny is komoly kihívást jelent.

A GKI szerint a nagy rendezvények alacsony, egyszámjegyű haszonkulccsal és magas fix költségekkel működnek, miközben az állami támogatás – amennyiben egyáltalán van – legfeljebb a költségvetésük néhány százalékát fedezi.

A kutatóintézet úgy látja, a következő évek egyik fontos kérdése lesz, hogy a hazai fesztiválok hosszú távon is gazdaságosan fenntarthatók maradnak-e. Ehhez a kulturális, turisztikai és gazdasági hatások pontosabb mérésére, valamint részletesebb adatgyűjtésre is szükség lenne.