A német tartományok július 8. és szeptember 18. között összesen 488 afgán állampolgár kitoloncolását kezdeményezték a szövetségi rendőrségnél – derül ki a német kormány Clara Bünger baloldali parlamenti képviselő kérdésére adott válaszából.

A hatóságok adatai szerint a listán szereplők közül 267 embernek nincs büntetőjogi elmarasztalása, vagyis a kitoloncolásra kijelöltek mintegy 55 százaléka nem számít elítéltnek.

A német belügyminisztérium közlése alapján Bremen és Mecklenburg–Elő-Pomeránia kivételével valamennyi tartomány jelzett kitoloncolásra váró afgánokat. Emellett hét afgán állampolgár jelenleg kitoloncolási őrizetben van a szövetségi rendőrség kérelmére, egy további személyt pedig a visszafordítás biztosítása érdekében tartanak fogva.

A jelenlegi, kereszténydemokrata–szociáldemokrata koalíció hivatalba lépése óta 250 afgán állampolgárt küldtek vissza Németországból Afganisztánba.

Alexander Dobrindt belügyminiszter július végén jelezte: a jövőben a kitoloncolások nem korlátozódnak kizárólag bűnelkövetőkre és veszélyesnek minősített személyekre, hanem más, kiutasításra kötelezett afgánokra is kiterjedhetnek.

A döntés azért is vitatott, mert Németország hivatalosan továbbra sem ismeri el a tálib kormányt. A Pro Asyl adatai szerint 2025 végén mintegy 13 ezer kiutasításra kötelezett afgán élt Németországban, közülük körülbelül tízezren úgynevezett megtűrt státuszban voltak, vagyis ideiglenesen nem lehetett őket kitoloncolni.

Az ellenzéki Zöldek és a Baloldal politikusai többször bírálták a kormányt amiatt, hogy a visszaküldések érdekében kapcsolatba lép a tálib hatóságokkal.

Clara Bünger szerint Németország olyan embereket is egy veszélyes, súlyos emberi jogi problémákkal küzdő országba küld vissza, akik korábban nem követtek el bűncselekményt.

Forrás: Die Zeit Politik