A volt főpolgármester szerint a Tisza-kormány első fél éve súlyos kérdéseket vet fel a jogállamiság, az államigazgatás működése és az uniós kapcsolatok területén. Az Ultrahangnak adott interjújában a vagyonvisszaszerzési hivatal rendkívüli jogköreiről, az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalának veszélyeiről és a Fidesz választási vereségének okairól is beszélt. Tarlós István úgy látja, a politikai elszámoltatás nem válhat öncéllá, a történelmi igazságtétel pedig nem történhet ártatlan emberek becsületének rovására.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Nem kímélte sem a jelenlegi, sem a korábbi kormányt Tarlós István az Ultrahang legfrissebb adásában. Budapest egykori főpolgármestere szerint a Fidesz komoly hibákat követett el, amelyek hozzájárultak választási vereségéhez, a Tisza-kormány első hónapjaiban tapasztalt folyamatok azonban újabb, részben más természetű kockázatokat hordoznak.
Az interjú egyik legsúlyosabb megállapítása a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal működésére vonatkozott. Tarlós nem vitatja, hogy a jogellenesen megszerzett közvagyont vissza kell szerezni, de azt már annál inkább, hogy ehhez miért van szükség a meglévő igazságszolgáltatási intézmények mellett rendkívül széles jogkörökkel rendelkező új hatóságra.
„1956 óta Magyarországon nem volt olyan hatóság…”
Tarlós szerint önmagában nem kifogásolható, ha az állam megpróbálja visszaszerezni a jogellenesen eltulajdonított vagyont. A kérdés a módszerekben és a hatalom ellenőrizhetőségében rejlik.
Úgy fogalmazott, 1956 óta nem működött Magyarországon olyan, megítélése szerint közvetlen politikai irányítás alatt álló hatóság, amelyet hasonlóan széles jogosítványokkal ruháztak volna fel. A volt főpolgármester még a Kádár-korszak munkásőrségét is megemlítette történelmi párhuzamként.
Különösen aggályosnak tartja, hogy a hivatal nyomozati és vádképviseleti feladatokat is elláthat, miközben az ügyészség és a hagyományos nyomozóhatóságok továbbra is működnek.
Felvetette: mi történik akkor, ha az ügyészség és az új hivatal egyazon ügyben eltérő következtetésre jut?
A törvény alapján a hivatal valóban széles vizsgálati és büntetőeljárási jogosítványokkal rendelkezik, és az együttműködési kötelezettség szándékos megszegéséért természetes személyekre akár 50 millió forintos bírságot is kiszabhat. Fontos ugyanakkor, hogy a jogszabály formálisan független, kizárólag a törvénynek alárendelt intézményként határozza meg a szervezetet. Tarlós kritikája éppen arra irányul, hogy szerinte a politikai befolyás veszélyét ezek a garanciák nem feltétlenül zárják ki.
A volt főpolgármester arra is figyelmeztetett, hogy a rendkívül magas bírság kilátásba helyezése olyan nyomást gyakorolhat az érintettekre, amelynek következményeit nem szabad lebecsülni.
Az esetleges túlkapásokat nem tekinti bizonyítottnak, ám úgy véli, a rendszer már önmagában is lehetőséget teremthet visszaélésekre.
„De itt könnyű átesni a ló túloldalára” – figyelmeztetett.
Az ügynöklisták: egy névsor, amely nem mondja el az igazságot
Az interjú másik hangsúlyos témája az állambiztonsági nyilvántartások nyilvánosságra hozatala volt.
Tarlós szerint az ügynökakták feltárása évtizedekkel ezelőtt elmaradt történelmi kötelesség, amelyet már 1990–1991-ben teljesíteni kellett volna. Közel négy évtized elteltével azonban különösen körültekintően kell kezelni a fennmaradt dokumentumokat.
A probléma szerinte nem az, hogy a társadalom megismerheti az állambiztonsági múltat, hanem az, hogy a nevek önmagukban nem bizonyítják az érintettek tényleges tevékenységét.
Egy listán szerepelhet az, aki tudatosan és rendszeresen jelentett másokról, és az is, akit megzsaroltak, beszerveztek, de soha nem szolgáltatott érdemi információt.
Ennek érzékeltetésére egy személyes történetet idézett fel.
Egykori gimnáziumi osztálytársának neve is megjelent a nyilvánosságra hozott adatok között. Tarlós több mint hat évtizede ismeri az illetőt, és olyan becsületes, segítőkész emberként emlékezett meg róla, akiről nehezen tudná elképzelni, hogy másoknak ártott volna.
A volt főpolgármester elmondta: amikor tudomást szerzett az esetről, üzenetet küldött régi barátjának.
„Hiszek neked, nagyra becsüllek és a barátom vagy” – írta neki saját elmondása szerint.
Tarlós ugyanakkor azt sem tagadta, hogy volt olyan egykori iskolatársa, aki valóban jelentett másokról.
Éppen ezért tartja súlyos hibának, ha a különböző életutakat, kényszerhelyzeteket és tényleges cselekedeteket egyetlen névsor alapján ítélik meg.
A volt főpolgármester Lezsák Sándor esetét is felhozta, akinek neve technikai hiba következtében került az ügynökként értelmezhető találatok közé, holott a levéltár később egyértelművé tette: Lezsák megfigyelt személy volt, nem hálózati ember. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára bocsánatot is kért a történtekért.
Tarlós szerint az ilyen hibáknak különösen súlyos következménye lehet, mert a nyilvánosságban az elsőként megjelent állítás sokszor erősebben rögzül, mint a későbbi helyesbítés.
Attól tart, hogy az akták megfelelő történeti és személyes kontextus nélküli közzététele olyan idős embereket is megbélyegezhet, akiknek a tényleges együttműködéséről semmiféle bizonyítékot nem ismer a közvélemény.
A Fidesz veresége: elbizakodottság, hibák és tiltakozó szavazatok
Tarlós nem próbálta felmenteni a Fideszt a választási vereség felelőssége alól.
Szerinte a korábbi kormánypárt elbizakodottá vált, és nem fordított kellő figyelmet azokra a társadalmi elégedetlenségekre, amelyek idővel meghatározó politikai erővé álltak össze.
Az oktatás és az egészségügy hiányosságai mellett a nehezen magyarázható vagyongyarapodások és a politikai stílus problémái is hozzájárulhattak a választói bizalom megrendüléséhez.
Úgy véli, a Tisza sikerében döntő szerepet játszott az elutasításra épülő választói hangulat. A párt mögött szerinte egyelőre nem látható olyan, hosszú idő alatt kiépített országos szervezet, amely a Fidesz korábbi stabilitásához hasonlítható.
Tarlós azt is kifogásolta, hogy a jelenlegi államigazgatásban szerinte kapkodás és szakmai bizonytalanság érzékelhető. Példaként olyan pályázati határidőket és szabályozási megoldásokat említett, amelyek megítélése szerint nehezen összeegyeztethetők a kiszámítható kormányzással.
A Fidesz esetleges visszatéréséről azonban nem akart jóslásokba bocsátkozni.
Arra figyelmeztetett, hogy a korábbi módszerek és politikai szereplők változatlan megtartása önmagában aligha jelenthet megoldást. Szerinte a vereség valódi tanulságait kell levonni.
A konzervatív politikai közösség jövőjét ugyanakkor nem azonosítja kizárólag a Fidesszel vagy Orbán Viktor személyével.
Uniós pénzek: a bejelentett milliárdok mögött is vannak kérdőjelek
Az Európai Unióval kötött megállapodások kapcsán Tarlós azt hangsúlyozta, hogy a pénzek rendelkezésre állása és tényleges gazdasági hasznosulása két külön kérdés.
Külön kitért a Magyar Fejlesztési Bank kétmilliárd eurós tőkeemelésére, amelyhez a helyreállítási alap biztosít forrást.
A konstrukció lényege, hogy a tőkeemelés önmagában teljesített projektnek számít, a bank pedig a későbbiekben meghatározott programokra használhatja fel az összeget.
Tarlós szerint azonban nem lehet minden forrást úgy kezelni, mintha az közvetlen, vissza nem térítendő támogatásként azonnal megjelenne a gazdaságban.
A kohéziós támogatásoknál az előfinanszírozás és az önrész biztosításának problémáját emelte ki. Úgy látja, különösen a nagy közlekedési beruházások esetében kérdéses, hogy a szükséges költségvetési források, gyártói kapacitások és műszaki tervek időben rendelkezésre állnak-e.
A budapesti HÉV-vonalak korszerűsítését példaként említve arra figyelmeztetett, hogy a beruházások akár 2030 utánra is csúszhatnak.
Gyermekvédelem: Tarlós szerint nemcsak az számít, ami bekerült a törvénybe
A gyermekvédelmi szabályozás változtatásait szintén bírálta.
Álláspontja szerint nem elegendő kizárólag az új törvény hasznos elemeiről beszélni, azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen korábbi rendelkezések kerültek ki a szabályozásból.
A volt főpolgármester különösen a szülői jogok és az iskolai nevelés viszonyát tartja fontosnak.
Attól tart, hogy a változtatások olyan helyzetek előtt is utat nyithatnak, amelyekben a szülők nevelési és világnézeti döntéseit külső szereplők befolyásolhatják. Ezeket lehetséges következményekként vetette fel, nem bizonyított joghatásokként.
Budapest: Tarlós szerint Karácsony Gergely kényszerhelyzetbe került
A beszélgetés végén a fővárosi ügyek kerültek előtérbe.
Tarlós üdvözölte a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának újjáélesztését, emlékeztetve arra, hogy a testületet 2018-ban Orbán Viktorral közösen hozták létre.
A kormány és a főváros októberi megállapodása értelmében Budapest egyszeri 120 milliárd forintos támogatást kap, cserébe eláll a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos perektől.
Tarlós ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a kormány pénzügyi és jogalkotási eszközei miatt Karácsony Gergely alkupozíciója korlátozott.
A BKK átalakításánál is ezt a problémát látja. Az állam a tervek szerint 50 százalékos tulajdonrészt szerez a közlekedésszervező társaságban, ami a finanszírozás mellett a szervezet irányításában is új helyzetet teremt.
A volt főpolgármester kérdésként vetette fel, hogyan születnek majd meg a költségvetéssel, a személyi döntésekkel és a bértárgyalásokkal kapcsolatos határozatok, ha a főváros és a kormány álláspontja eltér.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterről szólva sem rejtette véka alá régi nézetkülönbségeiket, de hangsúlyozta, hogy személyes ellenségeskedésről nincs szó.
„Az élet nagy tréfamester” – érzékeltette a helyzetet, majd sok sikert kívánt a miniszternek.
A parkolási rendszer központosítását viszont kifejezetten támogatja, még akkor is, ha ebben a fővárosi Fidesz-frakcióval sem ért egyet.
Felidézte: már főpolgármesterként is kezdeményezte, hogy az egységes város parkolási rendszerét ne huszonhárom különálló kerületi logika szerint működtessék.
Szerinte az életszerűtlen parkolási szabályok és a kerületi határokból fakadó problémák mellett pénzügyi érv is szól az egységesítés mellett: a közlekedésből származó bevételeket elsősorban közlekedési célokra kellene fordítani.
Ebben a kérdésben Karácsony Gergely mellé állt.
„Igen, egyetértek, és támogatom ebben Karácsonyt” – jelentette ki.
A politikai siker nem helyettesíti a kormányzást
Tarlós István az Ultrahang interjújában többször is hangsúlyozta, hogy a jövőről nem kíván kategorikus kijelentéseket tenni. Szerinte négy év alatt sok minden megváltozhat, Magyarország mozgásterét pedig az európai és a világpolitikai folyamatok is alapvetően befolyásolják.
A jelenlegi kormány működésével kapcsolatban azonban egyértelmű fenntartásokat fogalmazott meg.
Úgy látja, a látványos elszámoltatási akciók és politikai bejelentések hosszú távon nem helyettesíthetik a vállalt feladatok teljesítését.
A Fidesz számára ugyanakkor a választási vereség tanulságainak levonását tartja nélkülözhetetlennek.
A volt főpolgármester mondandójából két egymással összefüggő figyelmeztetés rajzolódik ki: a korábbi hatalom hibáit nem lehet figyelmen kívül hagyni, de az új hatalom felhatalmazása sem teszi fölöslegessé a jogi garanciákat, az intézményi ellenőrzést és az egyéni jogok tiszteletben tartását.
A teljes beszélgetés az Ultrahang YouTube-csatornáján tekinthető meg.
