Vannak Magyarországon zenekarok, amelyek tagjai az életüket tették fel a zenére, és évtizedek munkájával rendkívül magas szakmai szintre jutottak. Lemezeket készítettek, koncerteztek, közönséget építettek, mégis minden új produkcióért meg kell küzdeniük. Nekik különösen nehéz lehet azt látni, amikor jelentős kulturális támogatások odaítélésénél felmerül a kérdés: valóban kizárólag a szakmai teljesítmény számít-e?
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Hankó Balázs korábban arról beszélt, hogy a Nemzeti Kulturális Alap támogatásainál nem volt feltétel a kedvezményezettek politikai hovatartozása. Orbán Viktor ugyanakkor a hétvégi páli rendezvényen arról beszélt, hogy Hankó miniszterként a kormány programjának és „szellemi tartalmának” megfelelő kulturális irányt támogatta. Magyar Péter szerint ezzel a kormányfő „bedöntötte” Hankó korábbi védekezését, a Fidesz azonban vitatja ezt az értelmezést, és azt állítja, hogy a két kijelentés nem mond ellent egymásnak.
Fontos ugyanakkor Hankó Balázs álláspontját is rögzíteni. A korábbi miniszter visszautasította az NKA-támogatásokkal kapcsolatos vádakat, és azt állítja, hogy a támogatási rend jogszerű volt, a támogatott programok kulturális célokat szolgáltak, a pénzek odaítélésénél pedig nem a pártpolitikai hovatartozás volt a szempont. A nagyobb összegű zenei támogatások kapcsán a politikus több esetben az előadók több évtizedes szakmai teljesítményére is hivatkozott.
A jogi következtetéseket majd levonják azok, akiknek ez a feladatuk. Ettől azonban továbbra is érdemes feltenni egy, a büntetőeljárástól független kérdést: mennyire átlátható a kulturális támogatások rendszere, és mennyit nyom a latban a szakmai teljesítmény valamennyi pályázó esetében?
Évtizedeket tettek fel a zenére
Vannak Magyarországon zenekarok, amelyek nem tegnap alakultak, és amelyek számára a zene soha nem hétvégi hobbi volt, hanem hivatás, amelyre az életük jelentős részét feltették. Évtizedeken át építették a pályájukat, koncerteztek kis klubokban és nagyobb színpadokon, lemezeket készítettek, próbatermet fizettek, hangszerekre költöttek, utaztak és közönséget építettek maguk köré.
Voltak jobb és rosszabb időszakaik, mégis folytatták, mert számukra a zenélés nem egyszerűen szabadidős elfoglaltság, hanem szakma és hivatás. Kívülről könnyű azt gondolni, hogy aki hosszú ideje színpadon áll, rendszeresen koncertezik és ismert a közönség előtt, annak már nincs szüksége segítségre. A magyar zenei valóság azonban ennél jóval összetettebb: még a több évtizedes szakmai múlttal rendelkező zenészeknek és zenekaroknak is folyamatosan meg kell küzdeniük azért, hogy újabb terveiket megvalósíthassák és tovább építhessék mindazt, amin hosszú éveken át dolgoztak.
Egy professzionális zenei produkció mögött ugyanis jelentős költségek állnak: a stúdiómunka, a technikai háttér, egy videóklip elkészítése, az utazás vagy egy turné megszervezése egyaránt komoly ráfordítást igényelhet. A hosszú évek alatt megszerzett szakmai elismertség és a közönség szeretete ezért nem jelenti azt, hogy egy zenekarnak már ne lenne szüksége olyan támogatásra, amely hozzájárulhat következő terveinek megvalósításához.
Éppen ezért lehet különösen fájó azoknak, akik évtizedek óta ebből élnek és ezért dolgoznak, amikor azt látják, hogy csak minimális támogatáshoz jutnak, vagy egyáltalán nem kapnak segítséget, miközben máshová ennek többszöröse kerül. Ilyenkor óhatatlanul felmerül a kérdés: valóban ugyanazok a szakmai szempontok és ugyanaz a mérce érvényesül minden pályázó esetében?
Nem az a kérdés, hogy ki ismert és ki nem
Fontos ugyanakkor leszögezni, hogy nem kizárólag az évtizedek óta működő zenekarok érdemelnek támogatást. A kultúra éppen attól marad élő és képes folyamatosan megújulni, hogy új alkotók, fiatal zenészek és új műfajok is lehetőséget kapnak, hiszen egy pályakezdő előadó is létrehozhat olyan értéket, amelynek támogatása közérdek lehet.
A kérdés tehát nem az, hogy valaki ismert-e, hanem az, hogy valamennyi pályázó esetében következetesen és átláthatóan érvényesülnek-e a szakmai szempontok. Milyen teljesítmény és szakmai tartalom áll egy pályázat mögött, milyen célra fordítják a támogatást, mi indokolja az odaítélt összeget, és egy hasonló helyzetben lévő másik pályázó ugyanolyan feltételekkel indulhat-e?
Egy közpénzből működő kulturális támogatási rendszerrel szemben jogos elvárás, hogy ezekre a kérdésekre világos és átlátható válaszokat lehessen kapni.
A közpénz nem lehet a jó helyezkedés jutalma
A kultúra támogatása természetesen soha nem lesz matematikai képlet. Nem lehet objektíven kiszámolni, hogy egy dal, egy koncert, egy könyv vagy egy előadás pontosan mennyit ér. Ettől azonban még szükség van átlátható szakmai szempontokra.
Mert kevés dolog lehet elkeserítőbb egy alkotó számára annál, mint amikor hosszú évek munkája után azt érzi: nem feltétlenül az számít, hogy mit hozott létre, hanem az, hogy hol áll a rendszerben.
Pontosan ezért különösen súlyos minden olyan ügy, amely akár csak a gyanúját is felveti annak, hogy a kulturális támogatások odaítélésénél a szakmai teljesítményen kívül más szempontoknak is meghatározó szerepük lehetett.
Nem állíthatjuk bizonyíték nélkül egyetlen támogatottról sem, hogy azért kapott pénzt, mert jó kapcsolatokat épített vagy megfelelő helyen állt. Ez tisztességtelen lenne. Azt viszont igenis meg lehet kérdezni: elég átlátható-e a rendszer ahhoz, hogy ez a gyanú fel se merülhessen?
Mit jelent a „szellemi irányvonal”?
Orbán Viktor kijelentése éppen ezért különösen érdekes. A volt kormányfő arról beszélt, hogy Hankó Balázs miniszterként abból indult ki: a kormánynak van programja és „szellemi tartalma”, és az ennek megfelelő kulturális irányt támogatja.
Ezzel önmagában is felmerül egy fontos kérdés. Hol végződik a legitim kultúrpolitika, és hol kezdődik az alkotók politikai vagy világnézeti szempontok szerinti megkülönböztetése?
Egy kormány természetesen meghatározhat kulturális célokat. Dönthet úgy, hogy több pénzt fordít komolyzenére, könnyűzenére, vidéki kulturális programokra, hagyományőrzésre vagy kortárs művészetre. A közpénzből finanszírozott kultúra azonban nem lehet egyszerűen „a mieink” kultúrája.
A művészet ugyanis természeténél fogva sokszínű: néha kényelmetlen, kritikus. Néha olyan dolgokról beszél, amelyekkel az aktuális hatalom nem ért egyet, de ettől még kultúra.
Egy pályázat mögött egy egész élet munkája is állhat
Talán azt a legkönnyebb elfelejteni, amikor milliárdokról, pályázatokról és politikai nyilatkozatokról beszélünk, hogy a számok mögött emberek és sok esetben több évtizedes szakmai munka áll. Olyan zenészek és zenekarok pályáznak támogatásra, akik hosszú évek óta dolgoznak, koncerteznek, közönséget építenek, és újabb produkciókat szeretnének létrehozni. Az ismertség és a szakmai elismertség azonban önmagában nem jelenti azt, hogy egy új album, videóklip vagy más zenei projekt megvalósítása ne igényelne jelentős ráfordítást és külső támogatást.
Éppen ezért lehet különösen nehéz elfogadni egy pályázat elutasítását akkor, ha közben mások jóval nagyobb összegekhez jutnak, és a különbség szakmai indokai a nyilvánosság számára nem egyértelműek. Ilyen helyzetben óhatatlanul felmerülhet a kérdés, hogy az évtizedeken keresztül felépített szakmai teljesítmény mennyit nyom a latban a döntéseknél, és valamennyi pályázó számára ugyanazok a feltételek érvényesülnek-e.
Egy kulturális támogatási rendszernek ezért azt kellene világosan közvetítenie, hogy érdemes hosszú éveken át dolgozni, kitartani és értéket teremteni, mert a pályázatok elbírálásakor átlátható szakmai szempontok alapján, azonos mércével ítélik meg a jelentkezőket. Így annak is valódi esélye lehet a támogatásra, aki mögött nem kapcsolati háló vagy megfelelő pozíció, hanem elsősorban a munkája és a szakmai teljesítménye áll.
A tehetségnek nem kellene jó helyen állnia a sorban
Az NKA körül zajló büntetőeljárás végén majd kiderül, történt-e bűncselekmény, és ha igen, kit milyen felelősség terhel. Az eljárás eredményétől függetlenül azonban velünk marad egy fontos kérdés: elhihetjük-e a kulturális támogatások rendszeréről, hogy annak, aki tehetséges, dolgozik és értéket teremt, valódi esélye van a támogatásra?
Közpénzből ugyanis nem kapcsolatokat, politikai hűséget vagy ügyes helyezkedést, hanem értéket és szakmai teljesítményt kellene támogatni. Annak a zenésznek pedig, aki évtizedek óta áll a színpadon, joggal lehet fontos, hogy ha pályázata nem nyer támogatást, tudja és értse, milyen szakmai szempontok alapján született meg a döntés.
Egy átlátható rendszerben nem annak kellene számítania, ki hol áll a sorban, hanem annak, milyen értéket tett le az asztalra.
Forrás: Index – Orbán Viktor NKA-ügyről szóló páli megszólalása; Index – a Fidesz reakciója; MTI – Hankó Balázs álláspontja az NKA-ügyről; Magyar Péter Facebook-oldala.
