A Pécsi Sörfőzde Zrt. is energiatakarékossági intézkedéseket vezetett be a villamosenergia-rendszer tehermentesítése érdekében. A vállalat közlése szerint heti termelését több mint 50 százalékkal csökkentette, a legnagyobb energiaigényű sörfőzést pedig a 17 és 23 óra közötti csúcsidőszakon kívülre ütemezte.

A sörfőzdében működő 460 kilowattos naperőmű napközben az áramigény mintegy kétharmadát fedezi, emellett az elektromos targoncákat is kizárólag csúcsidőn kívül töltik. A társaság számításai szerint az intézkedésekkel több mint 6 megawattóra villamos energiát takarítanak meg ezen a héten.

A vállalat a vízfelhasználását is mérsékli: a gyártás átütemezésével a megszokottnál 560 köbméterrel kevesebb vizet használ fel, miközben saját kútjaira és kezelt vízhálózatára támaszkodik.

A magyar villamosenergia-rendszernek hosszú távon fel kell készülnie arra, hogy a klímaváltozás miatt a jövőben is előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a Paksi Atomerőmű teljesítményét csökkenteni kell, vagy akár átmenetileg le is állhat – írja a Telex.

A lapnak nyilatkozó energetikai szakértő szerint egy esetleges paksi kiesés rövid távon elsősorban áramimporttal pótolható, azonban ez jelentősen megdrágíthatja az energiát a régióban. Hosszabb távon a megoldást a szélerőművek bővítése, az energiatároló kapacitások fejlesztése és a fogyasztás rugalmasabb szabályozása jelentheti.

A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák: a magyar villamosenergia-rendszer várhatóan nem omlana össze Paks átmeneti kiesése esetén, de az ellátás biztosítása jóval költségesebb lenne.

A Paksi Atomerőmű jelenleg a Duna vizét használja a reaktorok hűtésére, ezért az extrém alacsony vízállás közvetlenül befolyásolja a működését. Szakértők szerint létezik olyan megoldás – a zárt hűtőrendszer és a hűtőtornyok alkalmazása –, amely kevésbé függene a folyó vízszintjétől.

A rendszer utólagos kiépítése azonban rendkívül költséges lenne: nemcsak hűtőtornyokat kellene építeni, hanem a teljes hűtési infrastruktúrát is át kellene alakítani, ami hosszabb időre leállással és jelentős beruházással járna. Emiatt a szakértők szerint műszakilag ugyan megvalósítható a váltás, gazdasági és kivitelezési szempontból azonban rendkívül összetett feladat lenne.

Forrás: Origo

Kedvező fordulat látszik a Duna vízállásában: az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatai szerint Paksnál megállt a hetek óta tartó apadás, és az elmúlt 24 órában 2 centiméterrel emelkedett a folyó vízszintje.

A Duna hétfő késő este érte el mélypontját -140 centiméterrel, kedd délelőttre azonban -136 centiméterre emelkedett. Nemcsak Paksnál, hanem más szakaszokon is javulás figyelhető meg: Budapesten például 4 centiméterrel nőtt a vízállás.

A hidrológiai előrejelzések a következő napokra is stagnálást vagy enyhe emelkedést valószínűsítenek. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a tartós javuláshoz a Duna vízgyűjtő területén több napon át tartó, jelentős csapadékra lenne szükség.

Magyar Péter Facebook-videójában közölte, hogy a legkritikusabb éjszakán van túl az ország. Elmondása szerint hajnal fél kettőkor a Paksi Atomerőmű vezetése jelezte, hogy már csak néhány milliméter választja el a Dunát attól a vízszinttől, amelynél meg kellett volna kezdeni az erőmű teljes leállítását.

A fordulat ezután következett be: előbb a Duna főágában, majd az erőmű hidegvizes csatornájában is megállt az apadás, reggelre pedig mintegy két centiméterrel emelkedett a vízszint.

A miniszterelnök köszönetet mondott a szakembereknek és a lakosságnak is az energia- és vízfogyasztás csökkentéséért. Hozzátette: délután ismét összeül a Védelmi Munkacsoport, és szükség esetén újabb intézkedésekről dönt.

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint a jelenlegi rendkívüli helyzetben az elmúlt évek naperőmű-fejlesztései akadályozták meg a hazai áramszolgáltatás összeomlását – írja a Magyar Nemzet.

A szakértő Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy hétfő délben a magyar villamosenergia-rendszer termelésének döntő részét a napenergia adta, miközben a kínálatot import, gázerőművek, a Paksi Atomerőmű, a szénerőművek, a biomassza és kisebb mértékben a vízenergia egészítette ki. Úgy fogalmazott: a jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy az elmúlt 16 évben kiépített napelemes kapacitások kulcsszerepet játszanak az ellátásbiztonság fenntartásában.

Sebestyén Géza ugyanakkor úgy véli, Magyarországon nem a szélenergia, hanem a napenergia fejlesztése bizonyult a meghatározó iránynak, és szerinte a szélerőművek önmagukban nem jelentenének megfelelő megoldást a hasonló helyzetek kezelésére.

A Sándor-palotában tartott egyeztetés után Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke azt mondta, átfogó energia- és vízstratégiára van szükség, hogy a jövőben ne alakulhasson ki a mostanihoz hasonló helyzet.

A politikus szerint a stratégia kidolgozásának pártok felett álló, szakmai alapon kell történnie. Elmondása szerint Magyar Péter nyitottnak mutatkozott egy ilyen közös stratégia kidolgozására, ugyanakkor konkrét megállapodás nem született.

Toroczkai hangsúlyozta, hogy fel kell készülni a magyarországi folyók jövőbeni rendkívül alacsony és rendkívül magas vízállásaira, és úgy vélte, a következő hónapok mutatják majd meg, sikerül-e olyan vízgazdálkodási és energetikai stratégiát kialakítani, amely megelőzi a hasonló válságokat.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy a Dunamenti Erőmű biztonságosan működik, miközben a Paksi Atomerőmű utolsó turbinája továbbra is üzemben van.

A miniszter hozzátette, hogy az import is biztosított, és az ország energiafogyasztása az összefogásnak köszönhetően a vártnál alacsonyabban alakul, ami hozzájárul az energiaellátás stabil fenntartásához.

Magyar Péter Facebook-oldalán közölte, hogy hajnal fél kettő körül már csak néhány milliméter választotta el a Paksi Atomerőművet a teljes leállástól, ám ekkor megállt a Duna vízszintjének csökkenése. Reggelre a folyó vízszintje 1,5 centimétert emelkedett, így az utolsó működő turbina jelenleg is biztonságosan üzemel. A miniszterelnök bejegyzését azzal zárta: „Irány Paks!”