Magyarország gyorsforgalmi úthálózata régiós összevetésben kiemelkedő: 1871 kilométernyi autópálya-kapacitással rendelkezik, ami a GKI szerint meghaladja a visegrádi országok és Ausztria megfelelő mutatóit is. A fő- és alsóbbrendű utak állapota azonban már jóval kedvezőtlenebb képet mutat.

A közutak minősége gazdasági szempontból is meghatározó. A belföldi áruszállítás teljesítményének 81 százaléka közúton történik, a helyközi személyszállításban pedig az utasszám alapján 66 százalék a buszok részesedése. Az úthálózatot emellett a mentők, a rendőrség és a tűzoltóság is használja.

A GKI szerint Magyarország 2010 és 2024 között évente átlagosan a GDP 1,1 százalékát fordította közúti infrastruktúrára. A kiadások szerkezete ugyanakkor erősen a fejlesztések felé tolódott: az állami közúti ráfordítások 72 százaléka beruházásokra, és mindössze 28 százaléka a meglévő utak karbantartására jutott.

A Magyar Közút adatai szerint 2013 óta mintegy 1400 kilométerrel bővült az úthálózat, miközben a jó minőségű szakaszok hossza körülbelül 7000 kilométerrel nőtt. A rossz utak aránya a 2013-as 49 százalékról 2025-re 43 százalékra csökkent. További 8 százalék nem megfelelő, 12 százalék pedig csak tűrhető állapotú, így a hálózat közel kétharmada nem éri el a megfelelő vagy annál jobb minősítést.

A GKI számítása szerint több mint 9390 milliárd forint kellene ahhoz, hogy a teljes úthálózat legalább megfelelő állapotba kerüljön. Ha ezt tíz év alatt hajtanák végre, évente a 2026-os közúti kiadások közel 6,3-szeresére lenne szükség.

A kormány 2026-ban 570 kilométer út felújítását tervezi, ami a 32,7 ezer kilométeres hálózat 1,7 százaléka. A GKI szerint ilyen ütem mellett csaknem hat évtized kellene ahhoz, hogy egyszer a teljes hálózat sorra kerüljön.

A gazdaságkutató ezért a jövőben az új nagyberuházások helyett nagyobb hangsúlyt helyezne a meglévő, leromlott fő- és mellékutak rendszeres felújítására.

Forrás: Pénzcentrum