Nem változott az MNB-ügyről alkotott véleménye, és a korábban közzétett közös felhívás sem állította Matolcsy György ártatlanságát – hangsúlyozta Schiffer András. Az ügyvéd, volt országgyűlési képviselő új bejegyzésében arra reagált, hogy megfogalmazása alapján a „kormánypropaganda” szembefordította mostani álláspontját egy tíz évvel ezelőtti parlamenti mondatával. Csütörtökön Schiffer András egy 32 aláíró által jegyzett, a büntetőeljárások jogállami követelményeit összefoglaló nyilatkozatot tett közzé.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Schiffer András felidézte: tíz évvel ezelőtt, az MNB-botrány kipattanása után valóban azt mondta az Országgyűlésben Matolcsy Györgyről, hogy egy civilizált országban vezetőszáron vinnék el.
„S ma is azt gondolom, hogy akkor ebben igazam volt” – írta.
Visszautasította ugyanakkor, hogy az előző napi felhívással ellentmondásba került volna korábbi önmagával. Kiemelte: a dokumentum szándékosan nem nevezett meg egyetlen gyanúsítottat sem, és egyetlen konkrét ügyben sem foglalt állást.
„Szó sincs benne arról, hogy Matolcsy ártatlan volna, tehát a hergelés eleve hazugságon alapul” – fogalmazott.
Ahogyan arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, Schiffer csütörtökön A jogállami büntető igazságszolgáltatás tíz pontja című közös állásfoglalást tette közzé. A 32 aláíró között korábbi miniszterek, alkotmánybírók és jogászok is szerepeltek, köztük Hack Péter, Fodor Gábor, Navracsics Tibor és Szili Katalin.
A nyilatkozat az ártatlanság vélelmét, a letartóztatás szigorú feltételeit, a bírói jogvédelem fontosságát, valamint a megalázó, politikai látványossággá alakított eljárások elutasítását hangsúlyozta. Az aláírók azt is rögzítették, hogy az elszámoltatás társadalmi igénye nem írhatja felül az alapvető jogokat.
„Egy jogállamban a letartóztatás nem előrehozott büntetés” – áll a dokumentumban.
Schiffer most különösen a negyedik pontra hívta fel a figyelmet, amely a szökés, az elrejtőzés, a bűnismétlés vagy a bizonyítás megnehezítésének valós, megalapozott veszélyéhez kötötte a letartóztatás alkalmazását.
„Nem az MNB-ügyről gondolok mást”
Schiffer úgy érvelt: az MNB-ügy kipattanásakor, a hivatalban lévő jegybankelnök esetében a bűnismétlés vagy a bizonyítás megnehezítésének veszélyét nem lett volna abszurd feltételezni.
Hozzátette: azóta tíz év telt el, Matolcsy György már nem visel közhivatalt, és megítélése alapján nem tűnt úgy, hogy szökni készülne. Külön jelezte, hogy ebben az összefüggésben a korábbi jegybankelnökről, nem a fiáról beszél.
„Nem az MNB-ügyről gondolok mást, hanem pont amellett foglaltunk állást, hogy egy ügy büntetőjogi megítélése és a letartóztatás törvényi feltételeinek vizsgálata két különböző dolog” – hangsúlyozta.
Az ügyvéd ismét nyomatékosította: a közös felhívással nem kívántak konkrét ügyekben állást foglalni. Érvelése alapján ugyanakkor az idő múlása jelentősen befolyásolhatja, fennállnak-e még a letartóztatást indokoló körülmények.
„Az emberi jogok mindenkit megilletnek”
Schiffer azt hangsúlyozta, hogy a társadalmi felháborodás önmagában nem határozhatja meg a kényszerintézkedések alkalmazását.
„A kényszerintézkedések alkalmazása ugyanis egy jogállamban nem a mégoly jogos tömegfelháborodás, hanem kizárólag a törvényi feltételek függvénye lehet” – írta.
Bejegyzését az emberi jogok politikai hovatartozástól független érvényességével zárta:
„Egy liberális jogállamban tudniillik az emberi jogok mindenkit megilletnek, még a fideszeseket is. S egy liberális jogállamban a sértett fideszeseknek éppen annyi joguk van, mint azoknak, akik megsértették őket.”
