Százmilliárdokkal növelné a kormány az oktatás és az egészségügy finanszírozását 2027-ben, a számok mögött azonban jelentős különbségek húzódnak. Miközben a kórházak több forráshoz juthatnak, az oktatásra szánt többlet egy részét elviheti az infláció, a felsőoktatás költségvetése pedig csökkenhet. Megvizsgáltuk, mennyivel érnek többet a jövő évi előirányzatok a jelenlegieknél.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A 2027-es költségvetési tervezet szerint az oktatás és az egészségügy is többletforráshoz jutna. A kormány azonban nem minden területre fordít egyformán több pénzt, és a nominális növekedés önmagában még nem mutatja meg, mennyivel javulhat az intézmények tényleges pénzügyi helyzete.
A Portfolio október 31-i elemzése szerint a tervezet 2027-re 3 százalékos inflációval számol. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési emelések egy részét az áremelkedés ellensúlyozhatja.
Az oktatásban nem mindenki járhat jobban
Az oktatási célú kiadások az idei módosított költségvetésben szereplő 3983 milliárd forintról 4167 milliárdra emelkednének. Ez 184 milliárd forintos, 4,6 százalékos növekedés.
A 3 százalékos várható inflációval korrigálva azonban a tényleges növekedés mindössze 1,6 százalék körül alakulna.
Az Index költségvetési összehasonlítása szerint az alapfokú oktatás kerete 505 milliárdról 617 milliárdra, a középfokú oktatásé 642 milliárdról 727 milliárdra nőhet.
A felsőoktatásban viszont ellenkező folyamat látható: a támogatási keret 814 milliárd forintról 761 milliárdra csökkenne, ami 6,5 százalékos nominális visszaesés. Inflációval korrigálva ez körülbelül 9,2 százalékos reálérték-csökkenést jelent.
A különbségek mögött részben a felsőoktatási alapítványok támogatásának átalakítása áll. A tervezet ugyanakkor pedagógusbéremeléssel és a nevelő-oktató munkát segítők magasabb juttatásaival is számol.
Az egészségügyben nagyobb lehet a valódi növekedés
Az egészségügyi kiadások az idei 4094 milliárdról 4604 milliárd forintra emelkednének. A kormány tájékoztatása szerint ez 510 milliárdos, 12,5 százalékos bővülés, amelyből jelentős összeget fordítanának béremelésre és kórházi fejlesztésekre.
A tervek között szerepel 192 milliárd forint többlet az egészségügyi dolgozók béremelésére, 95 milliárd a nagy költségű gyógyszerekre, valamint 51 milliárd a kórházak működésére.
A tervezett inflációval korrigálva az egészségügyi források reálértéke ezen az összehasonlítási alapon mintegy 9,2 százalékkal nőhet.
A 24.hu költségvetési összefoglalója szerint a várólisták csökkentésére, a diagnosztikai eszközök fejlesztésére és a betegélelmezés javítására is külön forrásokat terveznek.
A valódi kérdés: mit éreznek majd ebből az intézmények?
A magasabb költségvetési előirányzat nem feltétlenül jelent ugyanekkora javulást az iskolák és kórházak mindennapi működésében.
A béremelésekre elkülönített pénz például nem fordítható automatikusan épületfelújításra, eszközbeszerzésre vagy a rezsiköltségek fedezésére. Ráadásul az egyes intézmények költségei a 3 százalékos általános inflációtól eltérően is emelkedhetnek.
A 2027-es költségvetés tehát összességében több forrást irányoz elő a két ágazatra, de az oktatás különböző szintjei között jelentős eltérések mutatkoznak. Az egészségügyben nagyobb reálnövekedés körvonalazódik, annak tényleges eredménye azonban a források felhasználásától is függ.
