A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint a megváltozott gazdasági helyzet felülírja a korábbi terveket. Perlusz László főtitkár rámutatott, hogy a 2024 végén aláírt hároméves egyezség megkötésekor még jóval dinamikusabb GDP-növekedést vetítettek előre a 2026–2027-es évekre, ráadásul a pénzromlás üteme is elmarad a korábban jósolttól. Emiatt a munkaadók mérsékeltebb bérfejlesztést javasolnak: a korábban kitűzött 14 százalékos emelés helyett egy számjegyű növekedést tartanak reálisnak a minimálbér és a garantált bérminimum esetében is.

A munkavállalói érdekképviseletek ezzel szemben ragaszkodnak a határozottabb bérfejlesztéshez. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a korábban rögzített 14 százalékos növekedés sem lenne elégséges ahhoz, hogy a legkisebb kereset végre megközelítse a bruttó átlagbér felét, így a szakszervezetek nem támogatják az emelés lefaragását.

A felek már megkezdték az egyeztetéseket a jövő évi bérekről. Az eredeti megállapodás szerint – amelyet a kormány, a munkaadók és a szakszervezetek 2024 végén kötöttek meg három évre – a minimálbérnek 2025-ben 9, 2026-ban 13, 2027-ben pedig 14 százalékkal kellene növekednie. Utóbbi emelést ugyanakkor különböző gazdasági feltételek teljesüléséhez kötötték a felek. Nem ez lenne az első alkalom, hogy módosítanak a számokon: tavaly év végén az Orbán-kormány kezdeményezésére már újratárgyalták a 2026-ra tervezett 13 százalékos növekedést, amelyet végül közös megegyezéssel 11 százalékra mérsékeltek.

A tárgyalások hátterét adja, hogy az Eurostat legfrissebb kimutatásai szerint a magyar minimálbér vásárlóértéke uniós szinten hátulról a negyedik helyen áll, ami mind regionális, mind közösségi szinten komoly lemaradást mutat.

Forrás: Index