Élő adat

Paksi vészhelyzet a Duna alacsony vízállása miatt

Élő, óránként frissülő adat a Duna vízállásáról Passautól Paksig, valamint minden cikkünk, ami a helyzetről beszámol.

Passau

374 cm

Bécs (Korneuburg)

174 cm

Pozsony

275 cm

Budapest

33 cm

Paks

-88 cm

Milyen közel van az erőmű a leálláshoz?

A paksi mérce jelenlegi állása (-88 cm) a nyilvánosan közölt üzemeltetési küszöbökhöz képest.

19 cm

Fokozatos teljesítménycsökkentés kezdete (-107 cm)

még hátra van — Ez alatt a blokkok fokozatosan csökkentik, majd leállítják a termelést.

46 cm

Áramtermelés teljes leállása (-134 cm)

még hátra van — A kondenzátor-hűtővízszivattyúk ennél a szintnél már nem tudnak működni.

56 cm

Vészhűtő-szivattyúk (BQS) tervezési határa (-144 cm)

még hátra van — Ez alatt mobil vésztartalék szivattyúk (Pajtás) lépnek működésbe.

Forrás: nyilvánosan közölt üzemeltetési küszöbértékek (2026. augusztusi sajtóadatok alapján).

A reaktorblokkok jelenlegi teljesítménye

Mérés ideje: 2026. 08. 19. 16:53

1. blokk

0 MW

leállítva

2. blokk

486 MW

üzemel

3. blokk

0 MW

leállítva

4. blokk

0 MW

leállítva

Forrás: Országos Atomenergia Hivatal (OAH).

Mi történik most?

A Duna 2026 nyarán rendkívül alacsony vízállást ért el Paksnál, augusztus elején történelmi negatív rekordot mérve. Az alacsony vízszint miatt a Paksi Atomerőmű hűtővíz-szivattyúinak beömlőnyílása időszakosan a vízfelszín fölé került, ezért az erőmű termelését több blokkon is korlátozni kellett.

A kormány két intézkedést jelentett be a helyzet kezelésére: hosszabb távon egy fenékküszöb (mesterséges mederemelés) építését Paks és Dunaszentbenedek között — első ütemben 35 ezer, majd 110 ezer köbméter kővel —, azzal a céllal, hogy a vízszint ne csökkenjen -90 cm alá; rövid távon pedig két, egyenként 80 méteres elsüllyesztett uszályt, ami ideiglenesen kb. 20 cm-t emelhet a vízszinten.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerint a szokatlanul alacsony vízállás fő oka a Duna teljes vízgyűjtő területére kiterjedő csapadékhiány. A vízállás azóta is ingadozik — napról napra több centimétert emelkedhet vagy csökkenhet —, ezért a fenti számok pillanatnyi helyzetet tükröznek: a mindenkori aktuális adatot az alábbi grafikon mutatja.

A vízállás alakulása

Forrás: EuRIS (European River Information Services), hivatalos EU nyílt adat. Óránként frissül.

Miért térnek el ennyire az egyes állomások értékei?

1. Minden mércének saját, egymástól független nulla szintje van. A vízállást nem tengerszinthez vagy egy közös vonatkoztatási ponthoz mérik, hanem egy-egy helyi, történeti alapponthoz — állomásonként mást. Ezért a centiméterértékek önmagukban nem hasonlíthatók össze a különböző mércéken: egy alacsonyabb vagy akár negatív érték nem azt jelenti, hogy ott kevesebb víz folyik, mint egy magasabb értéket mutató állomásnál — egyszerűen más a nulla. A negatív érték önmagában teljesen normális jelenség, nem azt jelenti, hogy „elfogyott" a víz.

2. Az árhullám időben eltolva fut végig a folyón. Ami ma Passaunál látszik, csak napokkal később ér Paksig — a felső szakaszon (Passau–Bécs) nagyjából egy nap, Bécs és Pozsony között néhány óra, Pozsony és Budapest között ismét nagyjából egy nap, Budapest és Paks között pedig további órák a jellemző lefutási idő. Emiatt a grafikon négy-öt vonala nem együtt mozog: gyakorlatilag ugyanannak a hullámnak az egymáshoz képest időben eltolt „másolatai".

3. Mellékfolyók és a meder alakja is torzítja a képet. Passaunál becsatlakozik az Inn, Pozsonynál a Morva, lejjebb további mellékfolyók — a Duna vízhozama tehát útközben nő. Emellett egy szűkebb, mélyebb mederszakasz másképp reagál ugyanarra a vízhozam-változásra, mint egy széles, sekély szakasz, ezért egyazon hullám más-más centiméter-kilengést okozhat állomásonként.

Paksi vészhelyzet a Duna alacsony vízállása miatt

Milyen közel van az erőmű a leálláshoz?

A reaktorblokkok jelenlegi teljesítménye

Mi történik most?

A vízállás alakulása

Miért térnek el ennyire az egyes állomások értékei?

Kapcsolódó cikkeink