Négyszázról ezer fölé növekedett a garázdálkodó jószágok száma az északkelet-macedóniai Kriva Palankán. A tönkretett földek és megrongált kerítések miatt felháborodott lakosok demonstrációkat szerveznek a hatósági tétlenség miatt.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Harmincnapos válsághelyzet kihirdetésére tett javaslatot a kormánynak Kriva Palanka polgármestere. Szasko Mitovszki felhívta a figyelmet arra, hogy a 19 ezres település saját erőből képtelen megoldani a több mint ezer állat elhelyezését és befogását.
Bár az Élelmiszer- és Állategészségügyi Ügynökség már 2024-ben elrendelte az állatok elkobzását a három tulajdonostól, a határozat végrehajtása két éve várat magára, ami miatt Szasko Mitovszki polgármester most 30 napos válsághelyzet kihirdetését kéri a kormánytól.
Az Associated Press beszámolója alapján a dombokról sötétedés után leereszkedő marhák a lakossági kerteket és a parkokat legelik le. Az állatok jelenléte a magántulajdon rongálásán túl az ivóvízhálózatot és a közúti közlekedést is veszélybe sodorja.
A problémát az elhúzódó bürokrácia súlyosbítja: az Élelmiszer- és Állategészségügyi Ügynökség ugyan már 2024-ben elrendelte a csorda elvételét a három tulajdonostól, az intézkedés azóta sem valósult meg. A kár jelentős: egy környékbeli termelőnek például több mint 20 tonna káposztáját ették meg a tehenek a tavalyi évben, mintegy 15 ezer eurós veszteséget okozva.
„A szarvasmarhák száma a négy évvel ezelőtti 400-ról mára több mint 1000-re nőtt” – nyilatkozta Mitovszki, aki szerint a lakosság türelme végleg elfogyott a tarthatatlanná vált állapotok miatt.
A felügyelet és állategészségügyi kontroll nélkül hagyott, nagy létszámú szarvasmarha-állomány lakott területeken való megjelenése sokkal több, mint esztétikai vagy mezőgazdasági kellemetlenség: közvetlen biológiai, kémiai és fizikai veszélyforrást jelent az emberi egészségre és a települési infrastruktúrára. A felügyelet nélküli állatok nem esnek át a kötelező éves állategészségügyi szűréseken, védőoltásokon és parazitamentesítésen, így az állatról emberre terjedő betegségek (zoonózisok) melegágyává válnak.
Forrás: EuroNews
