A halastavak hat-nyolc hete érdemi vízpótlás nélkül maradtak, a tartós hőség és a párolgás pedig tovább csökkenti a vízszintet – mondta Lévai Ferenc, az Aranyponty Halászati Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek. Több tó kritikusan sekéllyé vált, egyes helyeken részleges vagy teljes halpusztulás következett be.

Lévai Ferenc nehezen érthetőnek nevezte, hogy miközben Rétimajor hetek óta alig jut vízhez, ugyanennek a vízrendszernek a felső szakaszán továbbra is zajlik a mezőgazdasági öntözés. Mint mondta, a vízgazdálkodási szabályok szerint vízhiány esetén a haltermelési és természetvédelmi vízigény megelőzi az öntözési célú vízhasználatot.

A védett élővilágot is veszélyezteti a kiszáradás

A Rétszilasi-tavak országos jelentőségű természetvédelmi területnek számítanak, emellett Natura 2000-es és nemzetközi jelentőségű Ramsari terület is. Mintegy 220 madárfaj jelenlétét dokumentálták itt, és az aszály idején is több ezer madár használja a tavakat táplálkozó-, pihenő- és élőhelyként.

A halgazdaság 800 hektárnyi vízterülettel rendelkezik, amelynek feltöltéséhez 10,5 millió köbméter vízre lenne szükség. Jelenleg nagyjából 3 millió köbméter maradt a tavakban, és már annyi víz sem érkezik, amennyi a párolgási veszteséget pótolná.

A társaság kezdeményezte a helyzet hatósági felülvizsgálatát, és az érintett szervezetekkel együttműködve próbálják megakadályozni a további halpusztulást és természetvédelmi károkat. Lévai Ferenc hangsúlyozta: egy halastó kiszáradásával nemcsak a halállomány, hanem az egész vizes élőhely veszélybe kerülhet.