Magyarországon becslések alapján 200–300 ezer ember él Alzheimer-kórral, a probléma azonban a hozzátartozókkal és gondozókkal együtt a lakosság mintegy tíz százalékát, közel egymillió embert érint – mondta el az MTI-nek Hidasi Zoltán, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának docense.

Az Alzheimer-kór az idegrendszer elfajulásos betegsége és a demencia leggyakoribb oka. A demenciás esetek 70–80 százalékának hátterében Alzheimer-kór állhat.

Nem minden feledékenység jelent Alzheimer-kórt

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az emlékezőképesség egészséges embereknél is jelentős eltéréseket mutathat. Negyven-ötven éves kor felett romolhat például a nevek felidézésének képessége, de a fáradtság, a stressz és a szorongás ugyancsak ronthatja a memória teljesítményét.

Az Alzheimer-kór kialakulásának pontos oka nem ismert, és jellemzően több tényező együttes hatásáról van szó. A kockázatot növelheti a genetikai hajlam, valamint többek között a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a depresszió, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás, továbbá a fizikai és szellemi aktivitás, illetve a társas kapcsolatok hiánya.

A betegség idővel súlyosbodik, ám ennek sebessége betegenként jelentősen eltérhet.

Az esetek 45 százaléka megelőzhető vagy késleltethető lenne

Melcherné Kázár Ágnes Eszter háziorvos, a Feledhetetlen Alapítvány vezetője arról beszélt, hogy nemzetközi felmérések alapján a demenciás esetek 45 százaléka megelőzhető vagy jelentősen késleltethető.

A megelőzés már fiatalabb korban elkezdődhet. Ebben szerepe lehet az egészségtudatos életmódnak és az oktatásnak, felnőttkorban pedig a rendszeres mozgás, az egészséges táplálkozás, az alkoholfogyasztás kerülése, valamint a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség megfelelő kezelése csökkentheti a kockázatot.

Hidasi Zoltán kiemelte, hogy a tünetek jelentkezésekor elsőként a háziorvost érdemes felkeresni, aki szükség esetén neurológiai vagy pszichiátriai szakellátásra irányíthatja a beteget.

A családokra hárul a gondozás jelentős része

A demencia előrehaladtával az érintettek egyre több segítségre szorulnak. Középsúlyos állapotban még képesek lehetnek az önellátásra, a háztartás vezetéséhez és a pénzügyek intézéséhez azonban már támogatásra lehet szükségük. Súlyos esetben az étkezéshez és a tisztálkodáshoz is segítség kellhet.

Melcherné Kázár Ágnes Eszter úgy fogalmazott, Magyarországon ezeknek a terheknek a túlnyomó részét a családok viselik, miközben kevés állami segítség áll rendelkezésükre. A hozzátartozók közül egyesek a munkájukat is feladják azért, hogy gondoskodhassanak beteg családtagjukról.

A szakember problémának nevezte azt is, hogy Magyarországon nincs átfogó demenciastratégia és demenciaregiszter. Úgy véli, első lépésként népegészségügyi prioritássá kellene tenni a demenciát, valamint rendezni kellene a kognitív funkcióvesztéssel élők helyzetét.

A Feledhetetlen Alapítvány vezetője arról is beszélt, hogy a korábban bejelentett, 2030-ig szóló „Van értELME!” program esetében jelenleg nem ismert nyilvánosan hozzáférhető, elfogadott program, költségvetés, ütemterv és mérhető eredmény.

Forrás: MTI