Montenegróban eljött az igazság pillanata a szervezett bűnözés és a korrupció haszonélvezői számára. Az úgynevezett maffiaellenes törvény – amely augusztus 24-én kerül a podgoricai törvényhozás elé – gyökeresen felforgathatja az eddigi jogalkalmazási gyakorlatot. A nemrégiben benyújtott törvényjavaslat legfőbb újdonsága, hogy külön polgári vagy közigazgatási eljárásban is véglegesen elkobozhatóvá teszi a vagyont, amennyiben az érintett nem tudja igazolni annak legális eredetét – függetlenül attól, hogy született-e az ügyben jogerős büntetőjogi elmarasztalás.

A 50 ezer eurós küszöb és a strómanok alkonya

A jogszabály elsősorban a nagyhalakra lő: a vagyonelkobzási eljárás megindításának alsó határát 50 ezer euróban (mintegy 18-20 millió forintban) határozták meg.

A tervezet egyik legszigorúbb eleme a rejtett vagyonok felkutatására vonatkozik. A bűnözői hálózatok évtizedes gyakorlata, hogy a megszerzett ingatlanokat, luxuscikkeket vagy üzletrészeket családtagok, közeli hozzátartozók vagy strómanok nevére íratják. Az új szabályozás szerint:

• A harmadik személyekre átruházott vagyon is lefoglalható és elkobozható, amennyiben bizonyítható, hogy a szerzemények átvevői tudták – vagy a körülmények alapján tudniuk kellett –, hogy a tranzakció célja a hatósági elkobzás elkerülése volt.

• A nyomozóhatóságok munkáját speciális pénzügyi nyomozócsoportok segítik majd.

• A hatóságok teljes rálátást kapnak a banki adatbázisokra, pénzügyi intézményekre, valamint a digitális és kriptoeszközökkel kapcsolatos tranzakciókra is.

Az ideiglenesen lefoglalt javak kezelését az állami vagyonkezelő veszi át, a véglegesen elkobzott vagyontárgyak pedig az államkincstárt gazdagítják, amelyek későbbi társadalmi és állami felhasználásáról külön rendelkezik a törvény.

Szakértői figyelmeztetés: Nem elég a jó törvény, független intézmények kellenek

Boris Maric montenegrói jogi szakértő a podgoricai Vijesti hírportálnak nyilatkozva úgy vélte: az új szabályozás korszakalkotó lépés lehet a jogalkotásban, ám a gyakorlati siker nem a paragrafusokon, hanem a végrehajtó apparátuson múlik.

Maric kiemelte, hogy a törvény hatékony alkalmazásához mélyreható pénzügyi elemzésekre, az illetékes hatóságok kapacitásainak bővítésére és mindenekelőtt az igazságszolgáltatás integritásának garantálására van szükség. Különben fennáll a veszélye annak, hogy a hatékony eszköz politikai fegyverré válik, vagy elvérzik a felkészületlen hatósági hálózat hiányosságain.

Az EU-s integráció ára

A szervezett bűnözés elleni határozott fellépés nem csupán belpolitikai kérdés Podgorica számára. Montenegró európai uniós csatlakozási tárgyalásainak egyik legfontosabb sarokköve a jogállamiság és a magas szintű korrupció elleni küzdelem (a 23. és 24. tárgyalási fejezetek).

Brüsszel régóta elvárja a nyugat-balkáni országtól, hogy ne csak felderítse, de érdemben meg is fossza a bűnszervezeteket a törvénytelenül felhalmozott tőkétől. Az augusztus 24-i parlamenti szavazás így nemcsak a montenegrói belpolitika, hanem az ország európai integrációs törekvéseinek is az egyik legfontosabb mérföldköve lehet.

A szervezett bűnözés elleni küzdelem egyik legfontosabb eszközeként emlegetett jogszabály a legalább 50 ezer euró (több mint 18 millió forint) értékű vagyon végleges elkobzását tenné lehetővé bizonyos esetekben.

A törvényjavaslat lehetőséget ad pénzügyi nyomozócsoportok létrehozására is. A vagyon eredetének felderítéséhez szükséges adatokat a hatóságok bankoktól és más pénzügyi intézményektől, valamint digitális és kriptoeszközökkel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoktól is bekérhetnék.

A jogszabály alapján a családtagokra vagy harmadik személyekre átruházott vagyon is elkobozható lenne, ha megállapítják, hogy az érintettek tudták, tudhatták vagy tudniuk kellett, hogy az átruházás célja a vagyonelkobzás elkerülése volt.

Az ideiglenesen lefoglalt vagyon kezeléséről az állami vagyonkezelő gondoskodna, míg a véglegesen elkobzott vagyon az állam tulajdonába kerülne. A törvény annak későbbi felhasználásáról, illetve elosztásáról is rendelkezik.

Boris Maric jogász a Vijestinek azt mondta: az új szabályozás jelentős előrelépést jelenthet, de eredményes alkalmazásához részletes pénzügyi nyomozásokra és az illetékes intézmények további megerősítésére van szükség. Szerinte az intézményi kapacitások mellett különösen fontos az igazságszolgáltatás integritásának biztosítása.

A szervezett bűnözés és a magas szintű korrupció elleni hatékonyabb fellépés Montenegró európai uniós csatlakozási folyamatának egyik kiemelt kérdése.