Van egy ország, ahol egy keresztény ember számára már az is veszélyt jelenthet, ha mások megtudják, miben hisz. A vallásukat megvalló embereket bebörtönözhetik, megkínozhatják, a keresztény hitre áttérőket pedig saját családjuk is megtagadhatja. Líbiában 2025-ben tíz keresztényt ítéltek többéves börtönbüntetésre, egy másik hívőre pedig továbbra is halálbüntetés várhat. Az észak-afrikai ország a világ kilencedik legveszélyesebb helye a keresztények számára az Open Doors rangsora szerint.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Girgis mindössze 24 éves volt. Egyiptomból ment Líbiába dolgozni, mert pénzt szeretett volna keresni, hogy eltarthassa a családját, és megteremthesse saját jövőjét. Menyasszonya várta, az esküvőjüket 2015 augusztusára tervezték.
Édesapja, Samir még házat is épített neki és leendő feleségének.
A fiatalember azonban soha nem költözhetett be az otthonába.
Girgis egyike volt annak a 21 keresztény férfinak, akiket az Iszlám Állam terroristái hurcoltak el, majd 2015 februárjában a líbiai tengerparton lefejeztek.
A gyilkosságokról készült felvétel bejárta a világot. A narancssárga ruhába öltöztetett foglyokat a tengerparton térdepeltették le. Az Open Doors beszámolója szerint a férfiaknak a kivégzésük előtt még lehetőséget adtak arra, hogy megtagadják keresztény hitüket. Nem tették meg.
A fiatal Girgis édesapja évekkel később is őrizte fia ruháit és személyes tárgyait. A ház, amelyet a házasságkötése előtt épített neki, üresen maradt.
Samir 2025-ben, fia halálának tizedik évfordulóján arról beszélt az Open Doors munkatársainak, hogy megbocsátott a gyilkosoknak.
„Megbocsátottam azoknak a fegyvereseknek, akik megölték a fiamat. Nem tudták, mit cselekszenek.”
Az édesapa azt is elmondta, hogy imádkozik a gyilkosokért, és azt reméli, egyszer ők is rátalálnak az igazságra.
Girgis története több mint egy évtizeddel ezelőtt játszódott le, de a keresztények helyzete Líbiában azóta sem rendeződött.
Ahol már az interneten is keresik a keresztényeket
A Hetediknap keresztényüldözésről szóló sorozatában korábban több olyan országot bemutattunk, ahol a vallási meggyőződés miatt embereket fosztanak meg szabadságuktól, családjuktól vagy akár az életüktől. Líbia különösen súlyos példája annak, amikor az állami elnyomás, a társadalmi kirekesztés és a fegyveres csoportok erőszaka egyszerre fenyegeti a hívőket.
Az Open Doors 2026-os világranglistáján Líbia a kilencedik helyen szerepel. A több mint hétmilliós országban a szervezet becslése szerint mindössze 36 300 keresztény él, vagyis a lakosság alig fél százaléka.
Különösen veszélyes helyzetben vannak azok, akik muszlim családban születtek, később azonban keresztény hitre tértek át.
Ők sok esetben még a legközelebbi hozzátartozóik előtt sem vállalhatják vallásukat.
A család és a közösség részéről rendkívüli nyomás nehezedhet rájuk, hogy visszatérjenek az iszlámhoz. Az Open Doors szerint a líbiai keresztény hitre áttérők valamennyien titokban gyakorolják vallásukat.
Az üldöztetés azonban már nem korlátozódik a személyes kapcsolatokra.
A szervezet beszámolója alapján a líbiai hatóságok 2023 márciusában több keresztényt is letartóztattak, majd ezt követően fokozottabban kezdték figyelni a keresztény vallási tevékenységet az interneten.
Az országban így már az online vallási megnyilvánulások is felkelthetik a biztonsági szervek figyelmét.
Megkínozták őket, majd a vallomásaik alapján börtönbe küldték őket
A vallási megfigyelés következményeit egy 2025 áprilisában lezárult bírósági eljárás mutatja meg igazán.
Tripoliban tíz keresztényt és egy ateistát ítéltek háromtól tizenöt évig terjedő szabadságvesztésre vallási meggyőződésükkel összefüggő vádak miatt.
Az ügy azonban nem csupán a súlyos ítéletek miatt vált különösen aggasztóvá.
Az Egyesült Államok Nemzetközi Vallásszabadság Bizottságának 2026-os jelentése szerint a vádlottak vallomásait korábban kínzással, veréssel és pszichológiai bántalmazással kényszeríthették ki. A bíróság ezeket a vallomásokat is felhasználta, miközben az érintettek a beszámoló szerint nem jutottak megfelelő jogi képviselethez.
A fogvatartottakat az ítélethozatal után is súlyos visszaélések érhették.
A jelentés szerint egyikük állítólag öngyilkosságot is megkísérelt.
Egy másik ügyben még ennél is súlyosabb büntetés fenyeget egy keresztény férfit.
Miszrátában 2022-ben hitehagyás miatt halálra ítéltek egy keresztényt, akinek fellebbezését 2025 végéig nem bírálták el. A USCIRF szerint a férfit a börtönben is igyekeztek rákényszeríteni arra, hogy megtagadja vallását.
A keresztény nőket saját családjuk is halálra ítélheti
A líbiai keresztényüldözés egyik legsúlyosabb, mégis kevésbé ismert aspektusa a nők különösen kiszolgáltatott helyzete.
Az Open Doors brit szervezetének országjelentése szerint a keresztény hitre áttérő nők családon belüli erőszaknak, szexuális bántalmazásnak és házi őrizet jellegű korlátozásoknak is ki lehetnek téve.
Egyes esetekben a család becsületének helyreállítására hivatkozva akár meg is ölhetik őket.
A vallási meggyőződésük miatt bántalmazott nők különösen nehezen juthatnak igazságszolgáltatáshoz. A társadalmi megbélyegzés miatt sokan nem mernek beszélni az ellenük elkövetett erőszakról.
Ez azt jelenti, hogy egy keresztény nő számára nem feltétlenül a fegyveres szélsőségesek jelentik az egyetlen veszélyt.
Előfordulhat, hogy éppen azok fordulnak ellene, akiknek a legnagyobb biztonságot kellene nyújtaniuk: a saját családtagjai.
A jobb élet reményében érkeznek, de emberkereskedők kezébe kerülhetnek
Líbiában a keresztények egy másik csoportját is különösen súlyos veszély fenyegeti.
Az országban élő keresztények jelentős része külföldi, sokan a Szaharától délre fekvő afrikai országokból érkeznek. Egy részük munkát keres, mások Európába szeretnének eljutni.
A keresztény migránsok azonban gyakran olyan fegyveres csoportokkal és emberkereskedő hálózatokkal kerülnek szembe, amelyek kihasználják kiszolgáltatott helyzetüket.
Az Open Doors nemzetközi jelentése szerint keresztényeket rabolnak el, váltságdíjat követelnek értük, vagy kényszermunkára kényszerítik őket.
Vallásuk további veszélynek teheti ki őket.
A Human Rights Watch 2026-os országjelentése szerint a migránsokat Líbiában rendszeresen érik súlyos jogsértések, beleértve az önkényes fogva tartást, a kínzást és a szexuális erőszakot. Ezek a visszaélések különböző vallású embereket érintenek, a keresztény migránsok azonban vallási hovatartozásuk miatt további fenyegetésekkel szembesülhetnek.
Az Open Doors arra is felhívja a figyelmet, hogy évente sok keresztény migráns halhat meg a Földközi-tengeren, miközben Európába próbál eljutni, vagy a líbiai fogvatartási központokban elszenvedett bántalmazások következtében.
Még a haláluk után sem mindig ismerik el őket keresztényként
A líbiai vallási elnyomás egyik kevésbé ismert jelenségére a Notre Dame Egyetem Under Caesar's Sword kutatási projektje hívja fel a figyelmet.
Az egyetem összefoglalója szerint a keresztény hitre áttért líbiaiak számára nemcsak az életükben jelenthet veszélyt vallásuk megvallása, hanem a haláluk után is megtagadhatják tőlük keresztény identitásuk elismerését.
Előfordul, hogy az áttérőket iszlám szertartás szerint temetik el, mivel családjuk előtt is titokban tartották keresztény hitüket.
A kutatás arra is kitér, hogy a migráns keresztényeket olykor jelöletlen sírokba temetik az utak mentén.
A vallási elnyomás így nemcsak a hit szabad gyakorlásától foszthatja meg az embereket, hanem attól is, hogy haláluk után saját meggyőződésüknek megfelelő búcsúztatásban részesüljenek.
Miért nem tudja senki megvédeni őket?
Líbiában 2011 óta tartós politikai és biztonsági válság alakult ki. A korábbi állami rendszer összeomlása után különböző politikai vezetők, fegyveres szervezetek és milíciák kezdtek versengeni a hatalomért.
Az országban máig egymással rivalizáló hatalmi központok működnek, miközben a biztonsági szervek egy része maga is részt vesz az emberi jogok megsértésében.
A USCIRF értékelése szerint a tripoli hatóságok vallási okokból is őrizetbe vesznek embereket, a kormányzati kapcsolatokkal rendelkező és független milíciák pedig keresztény migránsokat és feltételezett áttérőket is elrabolhatnak.
Az üldözött keresztényeknek ezért nem feltétlenül van kihez fordulniuk segítségért.
Sőt, egyes esetekben éppen azoktól kell tartaniuk, akiknek a jogszabályokat és az emberek biztonságát kellene garantálniuk.
Az Open Doors a 2026-os világranglistáján 87 ponttal értékelte Líbiát a lehetséges százból. Bár az ország öt helyet javított az előző évi helyezéséhez képest, a szervezet szerint ez elsősorban a dokumentálható erőszakos incidensek számának csökkenésével magyarázható.
A keresztény közösségekre nehezedő nyomás továbbra is rendkívül súlyos.
Egy üresen maradt ház és egy megbocsátó édesapa
Girgis története jól mutatja, hogy a keresztényüldözés statisztikái mögött milyen emberi tragédiák húzódnak meg.
Az Iszlám Állam által kivégzett 21 férfi történetét a keresztény közösségek máig őrzik. Az áldozatok közül húszan egyiptomi kopt keresztények voltak, egyikük pedig Ghánából származott.
Nevüket a kivégzésük után világszerte megismerték. Családtagjaik közül többen pedig arról beszéltek, hogy keresztény hitük alapján megbocsátottak a gyilkosaiknak.
Líbiában azonban ma is élnek olyan keresztények, akiknek még a nevét sem lehet biztonságosan nyilvánosságra hozni.
Az Open Doors helyi beszámolói szerint a fenyegetés olyan súlyos, hogy a líbiai hívők nyilvános megszólalása is veszélyeztetheti biztonságukat.
