Ki lehetne kapcsolni az algoritmikus ajánlásokat

Az ausztrál kormány ezen a héten készül bemutatni a Digital Duty of Care, vagyis a digitális gondossági kötelezettség szabályozásának tervezetét. Ennek egyik legérdekesebb eleme, hogy a közösségimédia-platformoknak nagyobb választási lehetőséget kellene biztosítaniuk a felhasználóknak az algoritmikus ajánlások használatában.

Az ABC ausztrál közszolgálati média beszámolója szerint a tervezet alapján a felhasználók rendszeresen felugró üzenetben dönthetnének arról, hogy továbbra is az algoritmus által személyre szabott tartalmakat szeretnék-e látni, vagy inkább az általuk követett fiókok bejegyzéseit.

Anika Wells kommunikációs miniszter hétfőn arról beszélt, hogy sok ausztrál számára az algoritmus hasznos vagy szórakoztató, ezért a kormány célja nem egyszerűen a személyre szabott ajánlások megszüntetése. A lényeg szerinte az, hogy a felhasználók dönthessenek arról, milyen hírfolyamot szeretnének, a technológiai cégeknek pedig tiszteletben kelljen tartaniuk ezt a választást.

Opt-out vagy opt-in? Nem mindegy, ki dönt először

A vita azonban már túlmutat azon, hogy legyen-e egy gomb, amellyel kikapcsolható az algoritmus.

Az egyik lehetőség az opt-out rendszer: ebben az algoritmikus személyre szabás megmaradna alapbeállításként, de a felhasználó kikapcsolhatná. Az ausztrál Zöldek ennél szigorúbb, opt-in megoldást szorgalmaznak. Ebben az esetben az algoritmikus feed nem lenne automatikus, hanem a felhasználónak kellene kifejezetten kérnie a személyre szabást.

A két modell között első pillantásra csak egy kattintás a különbség, valójában azonban eltérő szemléletet képviselnek. Az egyik abból indul ki, hogy az algoritmus az alapállapot, amelyből ki lehet lépni, a másik szerint viszont a személyre szabáshoz eleve a felhasználó döntése szükséges.

A kormány egyelőre nem döntötte el véglegesen, melyik megoldás kerüljön a szabályozásba. Wells hétfői nyilatkozata szerint azt vizsgálják, technikailag mi valósítható meg, a cél azonban egyértelmű: ne a technológiai cégek, hanem az ausztrál felhasználók dönthessenek arról, hogyan áll össze a hírfolyamuk.

Miért számít ennyit egy algoritmus?

A közösségi oldalak ajánlórendszerei többek között a felhasználói szokások, a korábban megtekintett tartalmak, valamint demográfiai és helyadatok alapján rangsorolhatják, mi kerüljön a képernyőre.

Az algoritmusokat ugyanakkor régóta éri az a kritika, hogy a figyelem minél hosszabb ideig történő megtartása érdekében előnyben részesíthetnek szenzációs tartalmakat, erősíthetik a véleménybuborékokat, és különösen a fiatal felhasználóknál káros folyamatokat is felerősíthetnek.

Ezért az ausztrál vita valójában nem pusztán egy technikai beállításról szól. Arról szól, hogy ki rendelkezzen a hírfolyam felett: a platform vagy maga a felhasználó.

Nagyobb felelősséget kapnának a platformok

A készülő szabályozás jóval szélesebb körű az algoritmusok kérdésénél. A Digital Duty of Care lényege, hogy az online szolgáltatóknak aktív felelősséget kellene vállalniuk az előre látható online károk megelőzéséért és mérsékléséért.

Az ausztrál kormány hivatalos szakmai anyaga szerint a szabályozási modell azt várná el az online szolgáltatóktól, hogy észszerű lépéseket tegyenek az előre látható, súlyos online károk megelőzésére. A digitális gondossági kötelezettség bevezetését az Online Safety Act felülvizsgálata is javasolta.

A tervek szerint a platformoknak maguknak kellene azonosítaniuk és mérsékelniük a szolgáltatásaikból fakadó kockázatokat. A szabályokat megsértő technológiai vállalatokra pedig jelentős, akár 100 millió ausztrál dollárt meghaladó bírság is várhat.

Ausztrália már korábban is szigorított

Ausztrália nem most kezdte szigorítani a közösségi média működését. Az országban a 16 év alattiak közösségimédia-fiókjaira vonatkozó szabályozás értelmében az érintett platformoknak észszerű lépéseket kell tenniük annak megakadályozására, hogy 16 év alatti ausztrálok fiókot tartsanak fenn. A felelősség a platformokat terheli, nem a gyerekeket vagy a szüleiket.

A most készülő szabályozás azonban már nem kizárólag a gyermekek online védelméről szól. Minden közösségimédia-felhasználó döntési szabadságát érintheti.

Ha az elképzelésből törvény lesz, az nem feltétlenül jelenti majd az algoritmusok végét. Sokkal inkább azt, hogy a személyre szabott hírfolyam használata kevésbé lehet magától értetődő – és a felhasználó nagyobb beleszólást kaphat abba, milyen logika alapján áll össze az, amit nap mint nap lát a képernyőjén.