A megtakarítás már szerepel a költségvetési tervezetben, a megállapodás azonban még nincs meg. A Költségvetési Tanács október 29-én elfogadott véleményéből kiderül, hogy a kormány 2027. április 1-jével megszüntetné a 35 éves gyorsforgalmi útkoncessziót, az M1-es autópálya fejlesztésének kivételével. A tervezett lépés jelentősen csökkentené a költségvetésben szereplő rendelkezésre állási díjakat, ám a dokumentum egy lényeges körülményre is figyelmeztet: egyelőre nem ismert, milyen jogi és pénzügyi feltételekkel működne tovább az autópálya-hálózat érintett része.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A 2027-es költségvetési tervezet indokolása szerint a 35 éves gyorsforgalmi útkoncesszió az M1-es autópálya fejlesztésének kivételével 2027. április 1-jén megszűnne. A Költségvetési Tanács azonban világossá teszi, hogy a hatályos szerződés megszüntetésére vonatkozó tárgyalások még folyamatban vannak.
Ez nem mellékes körülmény. Egy hosszú távra kötött koncessziós megállapodás átalakítása nem pusztán költségvetési döntés: rendezni kell a szerződéses kötelezettségeket, a további üzemeltetés feltételeit és a feladatok finanszírozását is.
A dokumentum szerint az új szerződések még nem születtek meg, ezért az azokhoz kapcsolódó díjak sem tervezhetők megfelelő bizonyossággal.
Több mint kétszázmilliárddal csökkenne a gyorsforgalmi hálózat díja
A tervezet 2027-re 171 milliárd forintot irányoz elő a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjára. Ez a 2026-os módosított előirányzathoz képest 215 milliárd forintos, 55,7 százalékos csökkenés.
A teljes autópálya-koncessziós kiadáscsökkentés ennél is nagyobb. A Költségvetési Tanács összesítése szerint az útkoncessziós szerződések megszüntetéséhez és átalakításához kapcsolódó megtakarítás a kiadási oldalon 246,1 milliárd forintot tesz ki.
A számok tehát egyértelműek: a kormány jelentős kiadási megtakarítást kíván elérni az autópályák üzemeltetéséhez kapcsolódó jelenlegi konstrukció átalakításával.
Az már kevésbé világos, hogy a változás teljes pénzügyi hatása mekkora lesz.
Az M5-ös és az M6-os autópálya külön kérdés
A Költségvetési Tanács az M5-ös és M6-os autópályák rendelkezésre állási díjait is megvizsgálta. Ezekre 2027-ben 148,9 milliárd forintot terveznek, ami 31,1 milliárddal, 17,3 százalékkal alacsonyabb a 2026-os módosított előirányzatnál.
A díjak alakulását részben az infláció, a forint árfolyama és az M6-os autópálya Érd–Dunaújváros közötti szakaszának korábbi PPP-díjfizetési konstrukciója befolyásolja.
A dokumentum azonban itt is problémát jelez. Bár a költségvetés indokolása szerint az M5-ös és az M6-os díjai csökkennek, a megtakarítás tervezett mértéke a nyilvánosan elérhető információkból nem vezethető le egyértelműen.
Vagyis a csökkenés számszerűen szerepel a tervezetben, de annak megalapozottságát a rendelkezésre álló nyilvános adatokból nem lehet teljes egészében ellenőrizni.
A szerződést fel lehet mondani, a feladatot nem
Az autópályák fenntartása, üzemeltetése és a szükséges fejlesztések megvalósítása a szerződéses konstrukció megváltoztatása után is megoldandó feladat marad.
Éppen ezért különösen fontos a Költségvetési Tanács figyelmeztetése. A dokumentum szerint jelenleg nem ismert, milyen jogi keretek között látják majd el ezeket a feladatokat, és milyen forrásokból biztosítják a finanszírozásukat.
A költségvetésben szereplő alacsonyabb rendelkezésre állási díj tehát önmagában nem bizonyítja, hogy az állam teljes autópálya-üzemeltetési költsége is ugyanekkora mértékben csökken.
Ahhoz a megszüntetés feltételeit, az esetleges pénzügyi rendezést és az új működési modellt is ismerni kellene.
A költségvetés egyik legfontosabb kockázata
A Költségvetési Tanács összességében megalapozottnak tartja a 2027-re tervezett 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt, de külön figyelmeztet azokra a kiadáscsökkentésekre, amelyek külső szerződéses partnerekkel történő megállapodástól függenek.
Az autópálya-koncesszió átalakítása pontosan ilyen ügy.
A kormány tervezhet kisebb kiadást, de egy szerződés megszüntetésének pénzügyi következményei nem kizárólag az egyik fél szándékától függenek. A Költségvetési Tanács ezért azt javasolja, hogy a kormány részletesebben mutassa be az ilyen megtakarítások megalapozottságát az Országgyűlés számára.
A dokumentum nem állítja, hogy a koncesszió megszüntetése biztosan meghiúsul, és azt sem, hogy az állam szükségszerűen rosszabbul járna az új konstrukcióval. Azt viszont egyértelművé teszi, hogy a jelenlegi költségvetési számok mögött még nem áll minden kérdésben végleges szerződéses megoldás.
A 2027-es költségvetés így egyelőre olyan autópálya-megtakarítással számol, amelynek tényleges összege a következő hónapok tárgyalásain és megállapodásain múlhat. A 35 éves szerződés jövője tehát nemcsak közlekedéspolitikai, hanem több százmilliárd forintos költségvetési kérdés is.
