A feszült időszakban, amikor az amerikai erők Iránnal álltak hadban, a Közel-Kelet térségében járó kínai vízi jármű került a figyelem középpontjába. A CNN beszámolója szerint a védelmi szervekhez eljutott egy olyan értesülés, amely szerint a hajón atomfegyverek előállításához alkalmas berendezéseket szállítanak.

Az amerikai fegyveres erők haladéktalanul reagáltak: megkezdték a rajtaütés logisztikai előkészítését, a levegőbe emelték a katonai repülőgépeket, és a fegyveres egységek is készen álltak a fedélzet elfoglalására.

A tervezett beavatkozás előtt azonban a szakértők tüzetesebben is átnézték a gyanút megalapozó dokumentumot.

Az ellenőrzés során fény derült rá, hogy az adatok kiértékeléséhez mesterséges intelligenciát hívott segítségül a különleges műveleti parancsnokság egyik elemzője. A szakember a hajó rakományjegyzékét vizsgáltatta meg a chatbottal, ám a program hibásan azonosította a rakományt.

Miután a rendszer téves következtetésre jutott a nyílt adatok és a titkos katonai hírszerzési információk összekapcsolásával, a katona egy másik MI-eszközzel szabványos katonai jelentéssé formázta a kapott fals eredményt, és elküldte a feletteseinek.

Az nem ismert, hogy mindehhez piaci vagy kormányzati fejlesztésű szoftvert használt-e, és azt sem sikerült tisztázni, valójában mi volt a hajón.

Az incidens közvetlen összecsapáshoz vezethetett volna Washington és Peking között, mivel egy kínai hajó erőszakos feltartóztatása súlyos fegyveres eszkalációt vonhatott volna maga után.

Tehát jól látható, hogy milyen könnyen lehet baj, pedig a védelmi szektor és a hírszerzés is egyre szélesebb körben támaszkodik a mesterséges intelligenciára. Az MI-t napjainkban már az óriási adatmennyiségek elemzésétől kezdve a katonai célpontok kijelölésén át a logisztikai folyamatok, az ellátási láncok és a pénzügyi tervezés menedzseléséig számos területen alkalmazzák.

Forrás: Telex