Úgy tűnik, a zöldátállásnak van egy sajátos magyar változata: kivágjuk a fát, elégetjük, majd megújuló energiaként számoljuk el. A Telex tényfeltárása szerint a védett erdők fáinak egy része rossz hatásfokú, államilag támogatott biomassza-erőművekben végzi. A háttérben pedig Habony Árpádhoz köthető üzleti érdekeltségek is feltűnnek.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Magyarországon még a védett erdőkből kivágott fák egy része is biomassza-erőművek kazánjaiban végzi. Ráadásul mindezt megújuló energiatermelésnek nevezik, és jelentős támogatásokkal ösztönzik.
A Telex október 27-i tényfeltárása szerint az állami erdőkben kitermelt fa harmada védett területekről származik. Az állami erdészetek által biomassza-erőműveknek értékesített famennyiség közel 70 százalékát pedig a francia Veolia vásárolja fel.
A Válasz Online korábbi feltárása alapján a francia cégcsoport több magyar érdekeltségében is megjelent Habony Árpád egykori Fidesz-tanácsadó üzleti köre. A Telex szerint a Veolia 41 hazai vállalatából 15-ben mutatható ki ilyen, több áttételen keresztül fennálló kapcsolat.
A fa elég, az energia nagy része elvész
A biomassza-erőművek hatékonysága is kérdéseket vet fel. Szajkó Gabriella energetikai szakértő szerint míg a fa távhőtermelés esetén 80–85 százalékos hatásfokkal hasznosulhat, kizárólag villamosenergia-termelésnél ez az arány a 30 százalékot sem éri el.
Vagyis a felhasznált energia több mint kétharmada hasznosítatlanul távozhat.
Az oroszlányi és a bakonyi erőmű ráadásul döntően áramot termel. A Telex szerint az Oroszlányi Erőmű egy 2021-es, mindössze egynapos jelentkezési időszakú pályázat révén húsz évre garantált, piaci ár feletti áramértékesítési lehetőséget kapott.
A Tisza kétharmada sem elég a fakivágások megállításához?
A Tisza-kormány egyik első természetvédelmi intézkedéseként ideiglenesen leállította a fakitermelést a védett erdőkben. A moratórium azonban szeptember 30-án lejárt, Gajdos László élő környezetért felelős miniszter pedig a civil szervezetek kérése ellenére sem hosszabbította meg.
A miniszter a döntést részben a lakosság tűzifaigényével, részben a korábbi kormány idején kötött hosszú távú szerződésekkel indokolta. Október eleji Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a vártnál összetettebb helyzetet örököltek, és a kormány keze „teljesen meg van kötve”.
Csakhogy a szerződések részleteit a minisztérium a Telex megkeresésére sem hozta nyilvánosságra. Ferencz Zoltán helyettes államtitkár korábban azt is elismerte, hogy a szociális tűzifaigény nem védett erdőkből is kielégíthető lenne.
A Telex ezért azt a kérdést is felveti, hogyan lehetséges, hogy a Tisza-kormány más, az előző kabinet idején kötött gazdasági megállapodásokat képes volt felülvizsgálni, a védett erdők ügyében viszont a megörökölt szerződésekre hivatkozik.
A lap példaként az autópálya-koncessziót, a vasútépítési megállapodásokat és a Bosnyák téri irodavásárlást említi. A minisztérium válasza szerint a kormány elsősorban tárgyalásos úton, a jogbiztonság megőrzésével kívánja elérni a közérdeket szolgáló módosításokat.
A lakosság tűzifaellátására való hivatkozás azért is kérdéseket vet fel, mert a Telex által összesített adatok szerint az állami erdőkből kitermelt fa 15 százalékát tavaly külföldre értékesítették, jelentős mennyiség pedig biomassza-erőművekbe került.
Gajdos korábban azt is ígérte, hogy a profitorientált állami erdőgazdaságokat nonprofit működésre állítják át, és a fatüzelésű energiatermelést sem támogatja.
Tehát miközben a védett erdőkben folytatódik a fakitermelés, az állam továbbra is támogatja a fát elégető erőművek működését.
