Több évszázad után először kérhet hivatalosan bocsánatot Nagy-Britannia a transzatlanti rabszolga-kereskedelemben játszott szerepéért. Andy Burnham brit miniszterelnök kész megfontolni a történelmi lépést, egy dolgot azonban határozottan elutasít: a pénzügyi jóvátételt. A kérdés ismét előtérbe került a Nemzetközösség közelgő csúcstalálkozója előtt, ahol az egykori gyarmatok képviselői várhatóan számon kérik Londont a múlt következményeiért.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Nagy-Britannia kész lehet felülvizsgálni eddigi álláspontját, és hivatalosan is bocsánatot kérni a transzatlanti rabszolga-kereskedelemben betöltött történelmi szerepéért – számolt be róla az Associated Press.
Andy Burnham brit miniszterelnök a Guardianben megjelent írásában elismerte, hogy országa hosszú időn keresztül nem volt hajlandó érdemi párbeszédet folytatni a rabszolga-kereskedelem következményeiről, ami szerinte a Nemzetközösség működésének is ártott.
A kormányfő közölte, hogy nyitott a brit állam nevében történő hivatalos bocsánatkérésre, és tárgyalásokat kezdeményezne az érintett országokkal.
Bocsánatkérés lehet, pénzügyi jóvátétel nem
A miniszterelnök ugyanakkor világossá tette, hogy a történelmi felelősség elismerése nem jelenthet automatikusan anyagi kártérítést.
Érvelése szerint a mai brit állampolgárokat nem lehet felelőssé tenni olyan, évszázadokkal ezelőtt elkövetett bűnökért, amelyekben személyesen semmilyen szerepük nem volt.
Burnham ehelyett a legszegényebb országok adósságterheinek enyhítését támogatná. Ennek érdekében más gazdag államokkal és befektetőkkel együttműködve hosszabb törlesztési időt és alacsonyabb kamatokat szorgalmazna.
A kezdeményezést Gordon Brown korábbi brit miniszterelnök is segítené, aki részt vesz a Nemzetközösség következő találkozóján.
A király is szembesült a történelmi követelésekkel
A kérdés azután került ismét napirendre, hogy III. Károly király karibi látogatása során több ország képviselői is bocsánatkérést és jóvátételt sürgettek.
Az uralkodó a Bahamákon elismerte a múltban elkövetett súlyos igazságtalanságokat, hivatalos bocsánatkérést azonban nem fogalmazott meg.
Nagy-Britanniában évtizedeken át elsősorban azt hangsúlyozták, hogy az ország 1807-ben betiltotta a rabszolga-kereskedelmet, 1833-ban pedig törvényben rendelkezett a rabszolgaság felszámolásáról birodalma nagy részében.
Burnham szerint azonban ugyanennek a történelemnek az is része, hogy Nagy-Britannia korábban emberek millióinak kizsákmányolásában vett részt.
A miniszterelnök jövő héten Antigua és Barbuda szigetállamba utazik az 56 országot tömörítő Nemzetközösség vezetőinek találkozójára.
