A túlzott gyógyszerhasználat és a környezeti hatások következtében egyre több fertőzés válik kezelhetetlenné. A szakemberek szerint a globális egészségügyi, állat- és környezetvédelmi szempontok együttes figyelembevétele jelenthet megoldást a terjedő szuperbaktériumokkal szemben.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Az antibiotikumok megjelenése az orvostudomány egyik legnagyobb áttörése volt. Olyan fertőzések váltak gyógyíthatóvá, amelyek korábban akár halálos ítéletet is jelenthettek. Most azonban egyre több baktérium képes ellenállni ezeknek a gyógyszereknek.
Az Euronews november 7-i beszámolója szerint az antimikrobiális rezisztencia már évente mintegy 35 ezer halálesetért felelős az Európai Unióban. A probléma egészségügyi terhe az influenza, a tuberkulózis és a HIV/AIDS együttes terhéhez mérhető.
Amikor már a gyógyszerek sem segítenek
Fiona Walsh, az írországi Maynooth Egyetem professzora szerint az antibiotikum-rezisztencia lényege, hogy a baktériumok ellenállóvá válnak azokkal a készítményekkel szemben, amelyekkel korábban sikeresen kezelték a fertőzéseket.
Különösen veszélyesek azok a kórokozók, amelyek egyszerre többféle antibiotikumnak is ellenállnak.
Ilyenkor az orvosoknak különböző gyógyszereket kell kombinálniuk, de előfordulhat, hogy még ezek sem bizonyulnak hatásosnak.
A következmények súlyosak lehetnek, különösen az idősek és a legyengült immunrendszerű betegek esetében.
A The Lancet folyóiratban megjelent kutatás becslése szerint 2025 és 2050 között világszerte akár 39 millió ember halálát okozhatja közvetlenül a bakteriális antibiotikum-rezisztencia.
A veszély a környezetünkben is jelen van
A probléma egyik legaggasztóbb sajátossága, hogy a rezisztens baktériumok nem csupán az emberek között terjednek.
Az állattenyésztésben használt antibiotikumok, a nem megfelelő szennyvízkezelés és a környezetszennyezés szintén hozzájárulhatnak az ellenálló kórokozók és a rezisztenciagének terjedéséhez.
A szakértők ezért az úgynevezett One Health, vagyis az emberi, állati és környezeti egészséget egységként kezelő megközelítést sürgetik.
Mit tehetünk a szuperbaktériumok ellen?
A kutatók szerint önmagában nem elegendő új antibiotikumokat fejleszteni. Legalább ilyen fontos a fertőzések megelőzése és a meglévő gyógyszerek felelős alkalmazása.
A védőoltások például csökkenthetik az antibiotikumos kezelést igénylő megbetegedések számát. Az Egészségügyi Világszervezet becslése alapján a megfelelő oltási programok évente akár 2,5 milliárd adag antibiotikum felhasználását is megelőzhetnék világszerte.
A szakemberek emellett a higiénia, a szennyvízkezelés és az állategészségügyi intézkedések javítását is szükségesnek tartják.
Forrás: EuroNews
