Kamatot emelt az Európai Központi Bank

Újabb szigorításról döntött csütörtökön az Európai Központi Bank: a betéti kamatot 2,25 százalékról 2,50 százalékra emelte. Ez az idei második kamatemelés, és azt jelzi, hogy az euróövezetben ismét komolyabb problémát jelent az áremelkedés. Az EKB célja továbbra is az, hogy középtávon 2 százalék körül tartsa az inflációt.

A döntés hátterében elsősorban az energia jelentős drágulása áll. A magasabb olaj- és földgázárak ugyanis nemcsak a tankolást vagy az energiaszámlákat érintik: megemelhetik a vállalkozások termelési és szállítási költségeit is, ezek pedig idővel megjelenhetnek az üzletek áraiban.

A Reuters friss beszámolója szerint az euróövezet inflációja már meghaladta a 3 százalékot, miközben az EKB 2026 egészére átlagosan 3 százalékos, 2027-re pedig 2,5 százalékos inflációval számol. Utóbbi magasabb a korábbi, júniusi előrejelzésnél.

De mit jelent mindez a hétköznapokban?

A kamatemelés első hallásra távoli jegybanki döntésnek tűnhet, pedig idővel a családok pénztárcájára is hatással lehet. Ha magasabbak a kamatok, a bankok számára is drágábbá válhat a pénzhez jutás, ami az új lakás-, autó- vagy vállalkozói hitelek költségeiben is megjelenhet.

A hatás nem egyik napról a másikra jelentkezik, és nem jelenti azt sem, hogy minden meglévő hitel törlesztőrészlete automatikusan emelkedik. A fix kamatozású kölcsönöknél például a kamat a rögzített időszak alatt nem változik pusztán azért, mert az EKB emelt. Az új hitelek árazására és általában a finanszírozási költségekre azonban már hatással lehet a szigorúbb kamatkörnyezet.

A csütörtöki döntést követően az euróövezeti kötvényhozamok is jelentősen emelkedtek. A német tízéves állampapír hozama 2011 óta nem látott szintre került, a magasabb hozamok pedig idővel az államok, a vállalatok és a háztartások hitelfelvételét is drágíthatják.

Az energiaárak miatt az infláció is makacsabb lehet

A másik közvetlenül érezhető probléma az energia drágulása. A Brent típusú kőolaj ára csütörtökön hordónként 105 dollár fölé emelkedett, miközben az európai földgáz ára 2022 óta nem látott szintet ért el.

Ha az energia tartósan drága marad, annak hatása a gazdaság szinte minden területén megjelenhet. Többe kerülhet az áruszállítás, a gyártás, az üzletek és szolgáltatások működtetése, a magasabb költségeket pedig a vállalkozások részben továbbháríthatják a vásárlókra.

Éppen ezt próbálja megakadályozni az EKB a magasabb kamattal: a drágább hitel visszafoghatja a fogyasztást és a beruházásokat, ezáltal mérsékelheti az áremelkedést. Ennek azonban ára is van, hiszen a túl magas kamatok a gazdasági növekedést is fékezhetik.

Jöhet még újabb kamatemelés

A mostani döntés után a piacokon már azt találgatják, meddig folytathatja a szigorítást az EKB. A befektetők jelenleg további kamatemelésekkel számolnak, és a pénzpiaci várakozások szerint decemberre már teljesen beáraztak egy következő emelést.

Christine Lagarde, az EKB elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, hogy továbbra is nagy a bizonytalanság. Az euróövezet gazdasága az elmúlt hónapokban a nehéz körülmények ellenére ellenállónak bizonyult, a tartósan magas energiaárak azonban egyszerre növelhetik az inflációt és fékezhetik a gazdasági növekedést.

Az EKB következő lépése ezért attól is függ majd, hogyan alakulnak az árak és a gazdasági adatok a következő hetekben. A mostani kamatemelés azonban már egyértelmű jelzés: az európai jegybank ismét az infláció megfékezését helyezte előtérbe.