Lipicai ló-gate: az agrártárca elismerte, hogy kezdeményezték a kölcsönszerződés megszüntetését
Lipicai ló-gate: az agrártárca elismerte, hogy kezdeményezték a kölcsönszerződés megszüntetését
Új fordulatot vett a III. Károly brit király udvarában lévő magyar lipicai lovak ügye: az agrártárca korábbi cáfolata után elismerte, hogy júliusban valóban született egy levél, amely a lovak kölcsönadásáról szóló megállapodás megszüntetését kezdeményezte. A minisztérium szerint azonban a levél pontatlanul fogalmazott, ezért később korrigálták, és a brit féllel is közölték, hogy Magyarország nem akarja hazahozni a lovakat.
Napok óta kering a történet arról, hogy Magyarország visszakérné III. Károly brit király udvarából a Szilvásváradról származó lipicai lovakat. Az ügyet a Daily Mail írta meg, a hírt azonban magyar kormányzati oldalról először egyértelműen cáfolták.
Szerda késő este aztán érkezett egy részletesebb minisztériumi közlemény, amely már lényegesen árnyaltabb képet mutatott.
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium azt írta: a lovak 2024-ben kölcsönadási megállapodás alapján kerültek a Royal Mewshez, és továbbra is a Magyar Állam tulajdonában vannak. A tárca ugyanakkor azt is elismerte, hogy júliusban valóban született egy levél, amely a kölcsönszerződés megszüntetését kezdeményezte.
A minisztérium magyarázata szerint a levél „pontatlanul fogalmazott”, ezért a hibát később korrigálták, és a brit féllel is egyértelművé tették, hogy Magyarország nem akarja hazahozni a két lovat. A tárca közlése szerint azt szeretnék, hogy az állatok továbbra is a magyar lipicai tenyésztés és a magyar–brit kapcsolatok képviselői maradjanak.
Vagyis a történetnek volt valós alapja: létezett egy hivatalos magyar levél, amely a kölcsönszerződés megszüntetését kezdeményezte. Az már a minisztérium álláspontja, hogy ez nem tükrözte a tényleges szándékot, hanem pontatlan megfogalmazás következménye volt.
Az ügyet tovább bonyolítja, hogy amikor a lovakat 2024 júniusában Londonban átadták, a Honvédelmi Minisztérium hivatalos kommunikációja III. Károly király koronázási ajándékaként beszélt róluk. A mostani agrártárca ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy jogilag kölcsönadási megállapodás alapján kerültek Nagy-Britanniába, és végig a Magyar Állam tulajdonában maradtak.
A két állítás nem feltétlenül zárja ki egymást – egy diplomáciai gesztust nevezhetnek ajándéknak úgy is, hogy a tulajdonjog nem száll át –, ám éppen ezért lenne érdekes látni az eredeti megállapodást és a júliusi levelet is.
Egyelőre annyi biztos: a lovak maradnak Londonban, a szerződés megszüntetését kezdeményező levél pedig valóban létezett. A „nem történt semmi” és a „visszahozzuk a lovakat” között tehát volt egy meglehetősen kellemetlen diplomáciai közjáték.
