
Felfüggesztette Magyar Péter mentelmi jogát a parlament
Felfüggesztette Magyar Péter mentelmi jogát a parlament
A miniszterelnök maga is kérte mentelmi jogának felfüggesztését a 2024-es telefonügyben. Az Országgyűlés hétfőn 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött, így folytatódhat az eljárás.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Hétfői rendkívüli ülésén felfüggesztette Magyar Péter mentelmi jogát az Országgyűlés. A képviselők a mentelmi bizottság javaslatával szemben döntöttek: a testület nem támogatta a felfüggesztést, a parlamentben azonban 139-en szavaztak mellette, ellenszavazat és tartózkodás nélkül.
Magyar Péter felszólalásában maga kérte a képviselőket, hogy függesszék fel mentelmi jogát. A törvény előtti egyenlőségre hivatkozott, és azt mondta, minden tettéért vállalja a felelősséget. Hozzátette ugyanakkor, hogy 2024-ben is úgy cselekedne, ahogyan akkor tette, az ellene folyó ügyet pedig politikai karaktergyilkossági kísérletnek nevezte.
Az eljárás egy 2024. június 21-i budapesti szórakozóhelyi incidenshez kapcsolódik. Az ügyészség álláspontja szerint Magyar Péter elvette egy őt videózó férfi telefonját, majd a készüléket szándékosan a Dunába ejtette; a hatóság szerint a történtek alkalmasak lehetnek a lopás törvényi tényállásának megvalósítására. Az ügyben az európai parlamenti képviselői jogviszony megszűnése után kezdeményezték ismét a mentelmi jog felfüggesztését.
A hétfői szavazás nem döntött Magyar Péter bűnösségéről: az adott ügyben elhárította a mentelmi jogból fakadó eljárási akadályt. Ugyanezen a rendkívüli ülésen Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogát is felfüggesztették, külön ügyekben.
Magyar Péter is a felfüggesztést kérte
A miniszterelnök a parlamentben azt mondta, nincs takargatnivalója, és minden tettéért vállalja a felelősséget. Felszólalásában felidézte az 1848-as tizenkét pont törvény előtti egyenlőséget követelő tételét, majd kijelentette: szerinte a 2026-os politikai fordulatnak is alapvető követelése volt, hogy a törvény mindenkire egyformán vonatkozzon.
Magyar ugyanakkor az ügy megítélésében nem ért egyet az ügyészséggel. Azt mondta, ma is ugyanúgy cselekedne, ahogyan 2024-ben tette, az eljárást pedig olyan politikai karaktergyilkossági kísérletnek nevezte, amellyel szerinte súlyosabb ügyekről próbálják elterelni a figyelmet. Az ügyészséget azzal vádolta, hogy az elmúlt években nem lépett fel kellő eréllyel az országot érintő visszaélésekkel szemben.
Mi történt a telefonügyben?
Az eljárás egy 2024. június 21-i, hajnali budapesti szórakozóhelyi incidenshez kapcsolódik. A Legfőbb Ügyészség korábbi közlése szerint Magyar Péter elvette egy őt mobiltelefonnal videózó férfi készülékét, majd azt szándékosan a Dunába ejtette. Az ügyészség álláspontja szerint a leírt magatartás alkalmas lehet a lopás bűncselekménye törvényi tényállásának megvalósítására. Ez a hatóság jogi álláspontja; az ügyben bíróság nem állapított meg bűnösséget.
A történtek idején Magyar Péter európai parlamenti képviselő volt, így az eljárásban mentelmi jogának kérdése is felmerült. Miután megszűnt az európai parlamenti képviselői jogviszonya, a nyomozás folytatásához a magyar országgyűlési képviselői mentelmi jogáról kellett dönteni. A Legfőbb Ügyészség ezért a múlt héten kezdeményezte annak felfüggesztését.
Magyar Péter már az ügyészségi indítvány után közzétett videóüzenetében arra kérte a parlamentet, hogy mielőbb döntsön az ügyében. Egyúttal kifogásolta, hogy az ügyészség az ő mentelmi jogának felfüggesztését Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi ügyével egy időben kezdeményezte. A parlament hétfőn a két volt miniszter mentelmi jogát is felfüggesztette, de az ő ügyük külön eljárásokhoz kapcsolódik.
A parlamenti döntés az eljárás folytatását teszi lehetővé; nem jelent vádemelést vagy ítéletet. Most az ügyészségi és nyomozati eljáráson múlik, hogy a 2024-es incidensből lesz-e bíróság elé kerülő ügy.
⏱️ Percről percre
ÉLŐMentelmi jogi mesterhármas
Az Országgyűlés nemcsak Magyar Péter, hanem Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogáról is egyidőben határozott. A plenáris ülésen egyhangúlag, 139 igen szavazattal hagyták jóvá a mentességek megvonását. A kormánypárti képviselők távol maradtak a szavazástól, míg a Mi Hazánk képviselői a Tisza Párttal közösen igennel voksoltak.





