Újabb három, bombafenyegetést kapott utasszállító miatt riasztották péntek délelőtt a magyar Gripeneket. Ahogy arról lapunk is beszámolt, hétfőn a Londonból Szófiába tartó Wizz Air-járatnak Budapesten kellett megszakítania az útját, azóta pedig Európa-szerte egymást érik a hasonló esetek: csütörtökön majdnem harminc járatot érintettek a fenyegetések. De mit tehet egy vadászpilóta, amikor odaér a veszélyben lévő utasszállító mellé?
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Kiképzés közben érkeztek a riasztások
A magyar Gripenek kiképzési repülésen vettek részt november 6-án délelőtt, amikor három civil utasszállítót érintő bombafenyegetés miatt kaptak feladatot. A Honvédelem.hu beszámolója alapján a NATO ALPHA SCRAMBLE-riasztást rendelt el.
Az első riasztás 9.48-kor érkezett a Brüsszelből Szófiába tartó Airbus A321-es miatt. A magyar vadászgépek Kaposvár térségében kezdték meg a kísérését. Miután az utasszállító Szerbia felé elhagyta Magyarország légterét, a géppár a szerb határ közelében kapott járőrözési feladatot.
10.33-kor újabb riasztás következett: ekkor két Prágából induló, Ciprusra, illetve Bukarestbe tartó járat volt érintett. A két utasszállító 10.45 körül Románia irányába hagyta el a magyar légteret. Ezután a NATO a magyar–román határ közelében is légi járőrözést rendelt el. A hivatalos közlemény tehát három érintett repülőgépről és két riasztási időpontról számol be.
Hétfőn már Budapestre kellett irányítani egy járatot
Nem elszigetelt esetről van szó: lapunk a héten már több alkalommal beszámolt az európai légiközlekedést megzavaró bombafenyegetésekről.
November 2-án a Wizz Air London–Lutonból Szófiába tartó járatát a repülés közben érkezett fenyegetés miatt Budapestre irányították át. A leszállását a Magyar Honvédség egyik Gripenje biztosította. A repülőgépet és az utasokat átvizsgálták, fenyegetést jelentő kockázatot nem találtak – közölte akkor a légitársaság.
A következő napokban újabb járatokat fenyegettek meg. A Reuters frissített összesítése alapján november 5-én, csütörtökön már majdnem harminc repülőjárat volt érintett Európában. Egyes gépeket más repülőtérre irányítottak, másokat vadászgépek kísértek, több helyen pedig rendkívüli biztonsági átvizsgálást végeztek. Az Aer Lingus Dublinból Rómába tartó járata például a franciaországi Évreux katonai légibázison szállt le.
A visszatérő hírek nyomán adódik a kérdés: hogyan segíthet egy vadászgép, ha a feltételezett veszély az utasszállító belsejében van?
Először el kell jutni az utasszállítóhoz
A vadászpilóta a földi irányítással együttműködve közelíti meg az érintett gépet. Az irányítók megadják a szükséges irányt, magasságot és távolságot, a pilóta pedig biztonságos helyzetből szemrevételezi a repülőgépet.
Ez az úgynevezett vizuális azonosítás: a pilóta közvetlenül is ellenőrzi, milyen géphez érkezett. Figyeli annak viselkedését, és jelenti a tapasztalatait a földi irányításnak. Így a helyzet értékeléséhez a radaradatokon túl a levegőben lévő pilóta megfigyelései is rendelkezésre állnak. A NATO ismertetője az elfogás alapvető feladatai közé sorolja az azonosítást, a helyzet tisztázását és a szükséges kísérést.
A pilóták akár látható jelzésekkel is kommunikálhatnak
Bombafenyegetés esetén nem feltétlenül szakad meg a rádiókapcsolat: az utasszállító személyzete továbbra is együttműködhet a légiforgalmi irányítással. Ha viszont rádión nem sikerül kapcsolatot teremteni, a vadászpilóta nemzetközileg meghatározott vizuális jelzéseket is használhat.
A szárnybillegtetés, majd az azt követő lassú forduló például követésre szólíthatja fel az elfogott repülőgépet. A manővereket úgy kell végrehajtani, hogy az utasszállító pilótája észlelhesse és értelmezhesse a jelzéseket. A megközelítés közben figyelembe kell venni a civil repülőgép teljesítményét és manőverezési lehetőségeit. Kerülni kell a veszélyes közelséget, valamint az olyan repülést, amelynek légörvényei veszélyeztethetik az utasszállítót.
Mit ér a kíséret, ha valóban bomba lehet a fedélzeten?
A katonai kíséret a légi helyzet ellenőrzésében kap szerepet. A vadászpilóta azonosítja a gépet, figyelemmel kíséri a mozgását, jelenti a tapasztaltakat, és végrehajtja a kapott kísérési feladatot. Szükség esetén az utasszállító mellett maradhat egészen a leszállásig. A NATO a bajba jutott civil repülőgépek támogatását is a légtérvédelmi feladatok közé sorolja.
A leszállásig tartó kísérésre korábban is volt példa. Az olasz légierő egy New Yorkból Delhibe tartó American Airlines-járathoz küldött Eurofightereket, miután felmerült, hogy robbanószerkezet lehet a fedélzeten. A vadászgépek azonosították az irányt változtató utasszállítót, majd a római Fiumicino repülőtérre kísérték.
A feltételezett robbanószerkezet felkutatása már a földi szakemberek feladata. A hétfőn Budapestre irányított Wizz Air-járatnál is a leszállás után végezték el a repülőgép és az utasok biztonsági átvizsgálását.
A határnál sem feltétlenül ér véget a feladat
A pénteki eseményekből az is látszik, hogy az utasszállító távozása után a vadászpilóták újabb utasítást kaphatnak. A magyar Gripenek előbb a szerb, majd a román határ közelében járőröztek tovább.
Forrás: Honvédelem.hu, NATO, MTI, Reuters, AIRportal.hu.
