Mintegy 30 ezer köbméternyi mederanyagot mosott ki a Duna felgyorsult sodrása a paksi fenékküszöb építése során. A jelentős medermélyülést az Országos Vízügyi Főigazgatóság környezetvédelmi dokumentációja is megerősíti. A műtárgy környezetében további mederbiztosításra van szükség, miközben szakértők a hajózhatóságot és az építmény hosszú távú stabilitását is megkérdőjelezik.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Megközelítőleg 30 ezer köbméter eredeti mederanyag tűnt el a Duna paksi szakaszáról a fenékküszöb építése közben – derül ki abból az értékelő jelentésből, amelyet az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) nyújtott be a környezetvédelmi hatósághoz.
Az Átlátszó november 2-i beszámolója szerint a dokumentum elismeri, hogy a fenékküszöb miatt felgyorsult vízáramlás jelentős kimosódást okozott, amely a műtárgytól távolabb is folytatódhat.
A károk mérséklésére a fenékküszöb alatti 200 méteres szakaszon egyméteres kőszórást terveznek, emellett mindkét part mentén további megerősítésekre van szükség.
A vízszintre is hatással volt a meder kimosódása
A jelentés szerint a medermélyülés következtében a fenékküszöb felett megemelt vízszint is több alkalommal csökkent.
Takács Attila vízépítő mérnök a paksi vízmérce adatai alapján arra hívta fel a figyelmet, hogy október elején ugyanakkora vízszint fenntartásához tíz nap elteltével már nagyobb vízhozamra volt szükség.
A szakember szerint ez arra utal, hogy a hajózási csatornában és a fenékküszöb környezetében továbbra is erózió zajlik.
Jánossy András környezetgazdász-matematikus úgy véli, a műtárgy kialakítása összeszűkítette a folyó keresztmetszetét, ami felgyorsította az áramlást. Álláspontja szerint a jelentős mederkimosódás megfelelő modellezéssel megelőzhető lett volna.
A hajózási útvonal is megváltozhatott
Az Átlátszó által megszólaltatott szakértők a hajózási feltételeket is kifogásolták.
Takács Attila műholdfelvételekre hivatkozva azt állítja, hogy a megvalósult műtárgy több méretében eltér a dokumentációban szereplőtől. Számításai szerint a hajózási csatorna szélessége a tervezett 160 helyett mindössze 120 méter lehet.
A jelentésből az is kiderül, hogy a kimosott hordalék jelentős része mintegy 300 méterrel lejjebb rakódott le, ezért a hajóút helyreállításához kotrásra van szükség.
Az érintett folyószakaszon augusztus 13. óta teljes hajózási zárlat van érvényben.
Utólag kértek környezetvédelmi engedélyt
A beruházás körül az engedélyezés is vitát váltott ki. A kormány korábban mentesítette az építkezést a szokásos előzetes környezetvédelmi eljárás alól, ezért az OVF csak a kivitelezés végéhez közeledve kérte a fennmaradáshoz szükséges környezetvédelmi működési engedélyt.
Magyar Péter miniszterelnök korábban visszautasította az építkezéssel kapcsolatos bírálatokat, a mederkimosódást pedig természetes jelenségként értékelte.
Az OVF és a Honvédelmi Minisztérium korábbi álláspontja szerint nem történt kivitelezési hiányosság.
