Megszűnhet egy vezető megbízatása, átalakulhat egy intézmény fenntartása, de ettől még nem feltétlenül ér véget az a szellemi munka, amely több évtizeden át meghatározta a működését. Schmidt Mária történész a Terror Háza Múzeum után egy újonnan létrehozandó tudásközpont élén folytathatja tevékenységét. A Polgári Magyarországért Alapítvány bejelentette az új intézmény létrehozását, és nem is titkolja, hogy annak célja a múzeum korábbi szellemi örökségének továbbvitele. Az új név tehát megvan. A kérdés az, hogy mi változik a néven kívül.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A Terror Háza Múzeum történetében szeptemberben lezárult egy korszak, Schmidt Mária pályáján azonban aligha. A történész közel negyedszázadon át vezette az Andrássy út 60. szám alatt működő intézményt, mígnem Tarr Zoltán kulturális miniszter szeptember 15-én megszüntette főigazgatói megbízatását. A döntéshez átmeneti bezárás és átfogó szakmai, működési, valamint pénzügyi átvilágítás kapcsolódott.
Alig másfél hónappal később újabb bejelentés érkezett. A Fidesz pártalapítványaként működő Polgári Magyarországért Alapítvány Szabad Magyarországért Tudásközpont néven új szellemi műhelyt hoz létre, amelynek vezetésére Schmidt Máriát kérte fel.
Az alapítvány célként jelölte meg a Terror Háza közel huszonöt éves szellemi örökségének megőrzését, a történeti kutatások folytatását és az ismeretterjesztést. Vagyis az új intézmény nem egy teljesen új kutatási területen kezdi meg tevékenységét, hanem tudatosan a korábbi munkára kíván építeni.
A múzeum marad, a vezető másutt folytatja
Az intézményi átalakulás előzménye az a nyári kormányzati döntés, amelynek következtében augusztus végén megszűnt a Terror Háza Múzeumot korábban fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány. Feladatait, a kapcsolódó szerződéseket és vagyonelemeket a Kulturális Vagyonkezelő Kft. vette át.
Szeptemberben a kormányzat Schmidt Mária főigazgatói megbízatását is megszüntette. A múzeum ideiglenes bezárását szakmai és gazdálkodási felülvizsgálattal indokolták, miközben az intézmény korábbi vezetése és támogatói politikai indíttatású beavatkozásként értékelték a történteket.
A múzeum időközben újranyitott, vagyis az Andrássy úti intézmény és Schmidt Mária szakmai tevékenysége immár külön utakon folytatódhat.
Ez fontos különbség. A Szabad Magyarországért Tudásközpont nem a Terror Háza jogutódjaként jelenik meg a nyilvános bejelentésben, hanem annak szellemi hagyományára építő új szervezetként.
Ki fizeti, kik dolgoznak benne, és mit kutatnak majd?
A november 3-i bejelentés világosan fogalmaz az intézmény küldetéséről, annál kevesebbet árul el a működéséről.
Egyelőre nem ismert, mekkora költségvetéssel gazdálkodik majd a tudásközpont, milyen források biztosítják a fenntartását, hány kutatóval és munkatárssal indul, illetve lesznek-e közöttük olyan szakemberek, akik korábban a Terror Házához vagy a hozzá kapcsolódó intézetekhez tartoztak.
Arra sincs még részletes válasz, milyen önálló kutatási programokat terveznek, mikor kezdi meg tényleges működését az intézmény, és hol kap helyet.
Mindez nem puszta adminisztratív kérdés. Egy tudományos műhely működését ugyanis hosszabb távon nem a neve vagy az alapító nyilatkozata határozza meg, hanem a kutatási teljesítménye, a szakmai nyilvánossága, a munkatársai és a finanszírozásának átláthatósága.
A Szabad Magyarországért Tudásközpont esetében ezekről egyelőre nem lehet mérleget vonni.
A történelmi emlékezet politikai kérdés is lett
A Polgári Magyarországért Alapítvány közleménye egyértelmű politikai értelmezést ad Schmidt Mária távozásának. A Terror Háza körül történteket politikai leszámolásként mutatja be, az új tudásközpont létrehozását pedig a korábbi szellemi munka megőrzésének eszközeként indokolja.
A kormányzat ezzel szemben a múzeum szakmai hitelességének, működésének és gazdálkodásának felülvizsgálatát nevezte meg célként. A kulturális tárca korábban azt hangsúlyozta, hogy az intézménynek átláthatóan és politikai befolyástól mentesen kell működnie.
A két álláspont mögött eltérő értelmezés áll arról, hogy milyen szerepet töltsön be a történelmi emlékezet a közéletben.
Schmidt Mária munkássága a Terror Háza megnyitása óta meghatározó része ennek a vitának. Támogatói a kommunista diktatúra áldozatai emlékezetének megőrzésében betöltött szerepét hangsúlyozzák, bírálói pedig a történeti értelmezés politikai kötődéseit és egyes szakmai megközelítéseit kifogásolják.
Az új tudásközpont megalapítása ezt a vitát nem zárja le. Inkább új intézményi keretet ad az egyik meghatározó szereplőjének.
Új korszak vagy folytatás?
A Szabad Magyarországért Tudásközpont létrehozása önmagában nem bizonyít sem szakmai megújulást, sem annak hiányát. A bejelentés alapján egyelőre a folytonosság szándéka látható, hiszen maga az alapító szervezet is a Terror Háza örökségének továbbvitelét nevezi meg elsődleges célként.
Kétségtelen, hogy a történelmi emlékezet megőrzése nem érhet véget egy főigazgatói megbízatás megszüntetésével. Ugyanakkor egy új intézmény létrehozása lehetőséget is jelent arra, hogy a korábbi kutatási eredmények mellett új témák, új módszerek és új szakmai együttműködések jelenjenek meg.
Hogy Schmidt Mária új tudásközpontja él-e ezzel a lehetőséggel, azt ma még nem tudjuk.
A vezető személye ismert, a küldetését megfogalmazták, az alapító politikai és szellemi kötődése sem kérdéses. A kutatási program, a pénzügyi háttér és a szakmai csapat azonban egyelőre nem látható.
Így jelenleg egyetlen dolog állítható biztosan: a Terror Háza történetének egyik fejezete lezárult, de az ott képviselt történelmi szemléletnek már készül az új intézményi kerete.
Hogy mindez valódi újrakezdés lesz-e, vagy csupán a régi munka folytatása új név alatt, arra nem a bejelentés, hanem a tudásközpont későbbi teljesítménye adhat választ.
