A kormány döntött a politikusok kötelező vagyonosodási vizsgálatának bevezetéséről, az ehhez szükséges törvényjavaslatot pedig Magyar Péter miniszterelnök tájékoztatása szerint haladéktalanul az Országgyűlés elé terjesztik. Az új rendszer központi szereplője a Nemzeti Adó- és Vámhivatal lenne.

A tervek egyik legfontosabb eleme, hogy az adóhatóság akár húsz évre visszamenőleg megvizsgálhatná, hogyan változott egy politikus vagyoni helyzete, és az összhangban áll-e az igazolt, adózott jövedelmével, illetve a korábban benyújtott vagyonnyilatkozataival.

Nem csak a jelenlegi politikusokról van szó

A bejelentett szabályozás nem kizárólag azokra vonatkozna, akik jelenleg töltenek be politikai tisztséget.

A körbe bekerülnének az országgyűlési képviselők, miniszterelnökök, miniszterek, államtitkárok, kormánybiztosok és miniszterelnöki biztosok, valamint azok is, akiknek az elmúlt öt évben szűnt meg a megbízatásuk.

A jelenleg tisztséget betöltőknél az első megbízatástól számított két év után indulna ellenőrzés. Ha pedig valaki távozik hivatalából, a tervek szerint harminc napon belül automatikusan megkezdődhetne a vizsgálata.

Ez azért lényeges, mert az új rendszer a mostani vagyonnyilatkozati ellenőrzésnél jóval szélesebb körben próbálná feltárni, miből származott az érintettek vagyona.

Ingatlan, bankszámla, cég és befektetés is terítékre kerülhet

A NAV a bejelentés szerint nem pusztán azt nézné meg, mi szerepel egy politikus vagyonnyilatkozatában.

Az ellenőrzés érinthetné többek között az ingatlanokat, bankszámlákat, céges érdekeltségeket, biztosításokat és befektetéseket, majd ezeket vetnék össze az adózott jövedelmekkel és a korábbi vagyonnyilatkozatokkal.

Ezen felül még a hozzátartozók vagyona is bekerülhet a vizsgálatba. A kormányfő bejelentése alapján azt is ellenőrizhetnék, ha egy vagyonelemet más személyre vagy vállalkozásra ruháztak át.

Magyar Péter csütörtök esti televíziós interjújában ugyanakkor arra, hogy pontosan milyen családi körre terjed majd ki a rendszer, még nem adott teljesen részletes választ; jelezte, hogy ennek pontos meghatározása adójogi kérdés lesz.

Mi történik, ha a számok nem stimmelnek?

A tervek szerint az első lépés egy kockázatelemzés lenne.

Ha a NAV arra jut, hogy a politikus vagyona és igazolt jövedelme között nincs megmagyarázhatatlan különbség, az eljárás lezárulhat. Ha viszont olyan eltérést találnak, amely adóhiányra vagy jogellenes eredetű jövedelemre utalhat, tételes adóellenőrzés következhet.

Bűncselekmény gyanúja esetén az ügy a NAV nyomozóhatóságához kerülhet, illetve más hatóságokat – köztük az ügyészséget vagy a rendőrséget – is értesíthetnek.

A rendszerhez egy nyilvánossági elem is társulna. A NAV havonta közölné, hány politikusi vagyonosodási vizsgálatot végzett, hány ügyben merült fel bűncselekmény gyanúja, illetve hány tételes adóellenőrzés indult.

Ha pedig egy érintettnél jogerősen legalább ötmillió forint adóhiányt állapítanának meg, a neve, tisztsége és az adóhiány összege is megjelenhetne a NAV nyilvános listáján.