Megalakultnak nyilvánították vasárnap a koszovói parlament új összetételét, ezzel azonban még korántsem ért véget az országban kialakult politikai vita. A második legnagyobb parlamenti erő, a Koszovói Demokrata Párt nem vett részt az ülésen, a neki járó alelnöki tisztség betöltetlen maradt, a párt pedig az alkotmánybírósághoz fordul.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A vasárnapi ülésen 82 képviselő vett részt. Jelen voltak többek között az Önrendelkezés (Vetëvendosje), a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK), a Szerb Lista, valamint több kisebbségi párt képviselői.
A parlament megalakulása körüli vita azonban ezzel nem zárult le, mivel a PDK szerint az eljárás alkotmányossági problémákat vet fel.
Négy alelnököt már megválasztottak
A vasárnapi ülésen Kujtim Shalát, a Koszovói Demokrata Szövetség politikusát 75 szavazattal választották parlamenti alelnökké.
A szerb közösség számára fenntartott tisztség körül hosszabb vita alakult ki. Több jelöltről is szavaztak, végül Tanja Vujovic kapta meg a szükséges támogatást: 62 képviselő voksolt mellette.
A nem szerb kisebbségi közösségeket Emilia Rexhepi képviseli alelnökként, akit 70 támogató szavazattal választottak meg.
Korábban az Önrendelkezés politikusa, Ardian Gola is megszerezte az egyik alelnöki tisztséget. Megválasztását akkor még a PDK is támogatta.
Egy hely azonban továbbra is üres: a Koszovói Demokrata Párt számára fenntartott alelnöki tisztséget nem sikerült betölteni.
A PDK bojkottálta az ülést
A konfliktus egyik központi szereplője a PDK, amelynek képviselői nem jelentek meg a vasárnapi ülésen. A párt korábban Vlora Citakut jelölte parlamenti alelnöknek, ő azonban nem kapta meg a szükséges támogatást.
A vita pénteken éleződött ki, amikor az Önrendelkezés képviselői nem támogatták Citaku megválasztását. A PDK ezt követően elhagyta az üléstermet, és jelezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul. A párt később ideiglenesen vissza is vonta Citaku jelölését.
Haxhiu szerint a PDK-t többször felszólították arra, hogy térjen vissza az ülésterembe és nevezze meg alelnökjelöltjét, a párt azonban nem élt a lehetőséggel.
A házelnök álláspontja szerint egyetlen parlamenti csoport sem akadályozhatja meg határozatlan ideig a törvényhozás működésének megkezdését, ezért a többi tisztségviselő megválasztása után lezártnak nyilvánította az alakuló ülést.
Az alkotmánybíróság mondhatja ki a végső szót
A PDK másként látja a helyzetet. A párt szerint nemcsak az alelnöki tisztség betöltetlensége jelent problémát, hanem az is, hogy túllépték a parlament megalakítására rendelkezésre álló alkotmányos határidőt.
A párt ezért az alkotmánybíróság elé viszi az ügyet, és a testület döntéséig nem kíván részt venni a parlament munkájában.
A bíróságnak így várhatóan azt is tisztáznia kell, hogy szabályosan megalakultnak tekinthető-e a koszovói parlament úgy, hogy a második legnagyobb parlamenti erő számára fenntartott alelnöki tisztség betöltetlen maradt.
A vasárnapi fejlemény ugyanakkor egy hosszú politikai patthelyzet után lehetővé teheti, hogy Koszovó továbblépjen az intézmények felállításában. A következő nagy feladat az új kormány megalakítása, majd az államfő megválasztása lesz.
Ha azonban az alkotmánybíróság helyt ad a PDK kifogásainak, vagy később nem sikerül megválasztani a köztársasági elnököt, ismét előrehozott választás következhet. Ez kevesebb mint két év alatt már a negyedik választást jelenthetné Koszovóban.
Forrás: MTI, koszovói sajtó
