A világ néhány legbefolyásosabb vezetője gyűlt össze a hétvégén Delhiben a BRICS csúcstalálkozóján. Narendra Modi indiai miniszterelnök mellett többek között Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, Maszúd Peszeskján iráni államfő, valamint Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök is részt vett a találkozón.

A házigazda Modi világossá tette, hogy a szervezetnek a jövőben nagyobb szerepet szán. Megfogalmazása szerint a BRICS országainak egyre inkább a szabályok alakítóivá, nem pedig pusztán azok követőivé kell válniuk. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a tagállamok ugyanúgy képzelik el a jövő nemzetközi rendszerét.

Együtt erősödnének, de nem ugyanazt akarják

Kína, Oroszország és Irán számára a BRICS lehetőséget kínál arra, hogy mérsékeljék az Egyesült Államok és Nyugat-Európa befolyását a nemzetközi politikában és gazdaságban. India ennél óvatosabb megközelítést követ.

Modi a csúcstalálkozón külön hangsúlyozta, hogy a BRICS „nem irányul senki ellen”. Delhi számára ez azért különösen fontos, mert India egyszerre szeretné erősíteni együttműködését a BRICS országaival és megőrizni kapcsolatait a nyugati államokkal.

A BBC beszámolója szerint a mostani találkozó egyik legnagyobb eredménye már önmagában az volt, hogy India olyan vezetőket tudott egy asztalhoz ültetni, akiknek országai között korábban súlyos konfliktusok és komoly politikai nézeteltérések alakultak ki.

India és Kína kapcsolata például a 2020-as, vitatott himalájai határszakaszon történt halálos összecsapás után jelentősen megromlott. Hszi Csin-ping most hét év után először látogatott ismét Delhibe.

Az iráni háború új helyzetet teremtett

A közel-keleti konfliktus különösen élesen mutatja meg a BRICS-en belüli különbségeket. Irán és az Egyesült Arab Emírségek egyaránt tagja a szervezetnek, miközben a háború következtében a két ország kapcsolata is komoly feszültségekkel terhelődött.

Ehhez képest jelentős diplomáciai fejlemény történt Delhiben: Maszúd Peszeskján iráni elnök és Khaled bin Mohamed bin Zayed Al Nahyan, Abu-Dzabi trónörököse személyesen tárgyalt egymással. A BBC szerint ez volt a két ország közötti legmagasabb szintű ismert személyes találkozó a háború kezdete óta.

Irán számára a BRICS-csúcs egyúttal lehetőséget adott arra, hogy megmutassa: az amerikai és izraeli katonai nyomás, valamint a gazdasági szankciók ellenére sem maradt nemzetközileg elszigetelve. Peszeskján ezért több tagállammal, köztük Indiával, Malajziával és Etiópiával is szorosabb gazdasági együttműködést sürgetett.

Megszületett a közös nyilatkozat, de sok minden kimaradt belőle

A tagországoknak ezúttal sikerült elfogadniuk az Újdelhi Nyilatkozatot, ami azért is figyelemre méltó, mert az év során két korábbi BRICS-miniszteri találkozón sem sikerült közös álláspontra jutniuk. A kompromisszumhoz azonban több kényes kérdést is rendkívül óvatosan kellett megfogalmazni.

A közel-keleti háborúval kapcsolatban a dokumentum maximális önmérsékletre szólít fel, és elítéli a polgári infrastruktúra, valamint a békés célokat szolgáló nukleáris létesítmények elleni támadásokat, felelőst azonban nem nevez meg.

A nyilatkozat ismét támogatásáról biztosítja az izraeli–palesztin konfliktus kétállami rendezését, és ellenzi a palesztinok erőszakos kitelepítését.

Feltűnő ugyanakkor, hogy az ukrajnai háború ezúttal egyáltalán nem szerepel a dokumentumban, noha a korábbi BRICS-nyilatkozatok foglalkoztak vele.

Washingtonnak sem üzentek név szerint

A kereskedelmi kérdésekben szintén óvatos kompromisszum született. A BRICS-tagok aggodalmukat fejezték ki a vámtarifák válogatás nélküli emelése miatt, és elítélték az egyoldalú gazdasági szankciókat, az Egyesült Államokat azonban nem nevezték meg.

Ennek hátterében az is állhat, hogy több BRICS-ország nem szeretné tovább élezni kapcsolatát Donald Trump amerikai elnökkel. Washington korábban bírálta a szervezet egyes gazdasági elképzeléseit, különösen azokat, amelyek csökkenthetnék a dollár szerepét a tagállamok közötti kereskedelemben.

India eközben továbbra is arra törekszik, hogy a BRICS ne váljon kifejezetten Amerika- vagy Nyugat-ellenes szövetséggé.

India és Kína is közelebb kerülhet egymáshoz

A csúcstalálkozó egyik leginkább figyelt eseménye Modi és Hszi Csin-ping találkozója volt. A két ország viszonyát hosszú ideje bizalmatlanság terheli, nemcsak a határvita, hanem a közöttük fennálló jelentős kereskedelmi egyensúlytalanság miatt is.

A két vezető ezúttal megállapodott abban, hogy erősítik az üzleti kapcsolatokat és a közlekedési összeköttetéseket, valamint igyekeznek lebontani a kereskedelmet akadályozó korlátokat.

A látványos közeledés ugyanakkor egyelőre elmaradt. Modi és Hszi kézfogással üdvözölték egymást, a kínai elnök pedig kevesebb mint egy napot töltött Delhiben, és a szombat esti gálavacsorán sem vett részt.

A BRICS ereje egyben a gyengesége is lehet

A delhi találkozó megmutatta, hogy a BRICS képes olyan országoknak is tárgyalási lehetőséget teremteni, amelyek más kérdésekben riválisai vagy akár ellenfelei egymásnak. A tagállamokat összeköti az a törekvés, hogy nagyobb beleszólást szerezzenek a világ politikai és gazdasági szabályainak kialakításába.

Abban azonban már jóval nehezebb közös nevezőre jutniuk, hogy milyen nemzetközi rendet szeretnének a jelenlegi helyett. India továbbra is egyensúlyoz a Nyugat és a BRICS között, Kína és Oroszország nagyobb geopolitikai ellensúlyt építene, Irán pedig részben a nemzetközi elszigeteltségből keres kiutat a szervezeten keresztül.