A budapesti Bálna Honvédelmi Központban rendezett ITBN CONF-EXPO 2026 kiberbiztonsági rendezvény pódiumbeszélgetésén a tárcavezető részletezte a kormányzati álláspontot, amely érinti a mintegy 16,2 milliárd eurós keretösszeget. A Security Action for Europe (SAFE) elnevezésű uniós kezdeményezés lényege, hogy közös uniós hitelfelvételből finanszírozott, hosszú lejáratú kölcsönökkel segítse a tagországok védelmi célú beruházásait.

A magyar keret folyósításáig ugyanakkor nem jutott el az eljárás. A Bizottság 2026 márciusának elején még azt közölte, hogy a magyar nemzeti terv további munkát igényel, március 17-én pedig azt, hogy azt sem el nem fogadta, sem el nem utasította. A Bizottság ekkor azt is megerősítette, hogy a SAFE-rendelet végrehajtásánál az uniós alapjogi és jogállamisági követelményeket, valamint az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános szabályokat is alkalmazni kell.

A miniszter kiemelte, hogy bár a konstrukció felgyorsíthatta volna a honvédelmi fejlesztések megvalósítását, a program hitelalapú. Ruszin-Szendi Romulusz szerint a jelenlegi költségvetési helyzetben a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyabban lehet felhasználni az egészségügyben, a szociális rendszerben, valamint az oktatásban.

A pódiumbeszélgetésen a mesterséges intelligencia és a modern hadviselés kapcsolata is szóba került. A technológiai fejlődés gyorsaságáról szólva Ruszin-Szendi jelezte, hogy személyesen sem egyszerű követnie az új digitális eszközök fejlődésének minden részletét. Az MI katonai alkalmazását ugyanakkor nem tartotta kizárhatónak. A miniszter szerint a mesterséges intelligencia a döntések előkészítésében szerepet kaphat, a végső döntést – különösen a kinetikus, vagyis fegyveres csapások esetében – emberi kézben kell tartani.

Forrás: Economx