Friedrich Merz német kancellár ismét kiállt amellett, hogy az Európai Unió következő többéves költségvetését kössék össze az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatással. Elképzelését Robert Fico szlovák kormányfő élesen bírálta, és Magyar Péter magyar miniszterelnök sem tartja célszerűnek a két ügy árukapcsolását.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Komoly vita bontakozott ki az Európai Unió következő költségvetése körül. Friedrich Merz német kancellár valamennyi tagállamot bevonná Ukrajna további finanszírozásába, és az erről szóló megállapodást a következő hétéves uniós büdzsé tárgyalásainak feltételévé tenné. Robert Fico szlovák miniszterelnök zsarolásnak nevezte a német kezdeményezést, miközben Magyar Péter magyar miniszterelnök sem támogatja a két kérdés összekapcsolását.
Friedrich Merz német kancellár a Magyar Péterrel folytatott keddi berlini tárgyalásokat követően világossá tette: Németország szerint Ukrajna pénzügyi támogatása nem lehet néhány tagállam vállalása, annak terheiből az egész Európai Uniónak részt kell vállalnia.
A kancellár álláspontja szerint Kijev finanszírozását az EU következő, 2028-ban kezdődő hétéves költségvetésébe is be kell építeni. Merz már pénteken levélben fordult António Costához, az Európai Tanács elnökéhez, hogy a kérdést a közelgő uniós egyeztetések kiemelt napirendi pontjává tegyék.
Hetvenmilliárd euró a tét
A jelenlegi becslések szerint Ukrajna 2027-ben mintegy 70 milliárd eurós finanszírozási hiánnyal szembesülhet. Ebből az Európai Unióra várhatóan 45 milliárd euró jutna, a fennmaradó összeg előteremtéséhez pedig nemzetközi partnerek támogatására számítanak.
Merz azonban ennél tovább menne. A német kancellár nem kívánja megismételni a korábbi megállapodást, amikor Magyarország, Szlovákia és Csehország kimaradhatott a 90 milliárd eurós ukrajnai hitel finanszírozásából.
Berlin most olyan konstrukciót szeretne, amelyben valamennyi uniós tagállam részt vállal a támogatásból.
Fico: Ez zsarolás
A német kezdeményezés határozott ellenállásba ütközött Pozsonyban.
Robert Fico szlovák miniszterelnök kedden, Andrej Babiš cseh kormányfővel tartott találkozóján nyíltan zsarolásnak nevezte Merz fellépését.
Fico arra is emlékeztetett, hogy Szlovákiának ugyanúgy vétójoga van az uniós döntéshozatalban, mint Németországnak.
A szlovák kormányfő ezzel egyértelművé tette: Pozsony nem kíván automatikusan hozzájárulni az Ukrajnának szánt újabb pénzügyi vállalásokhoz pusztán azért, mert Berlin azokat az uniós költségvetési tárgyalásokhoz kapcsolná.
Andrej Babiš ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az uniós költségvetés blokkolása az Ukrajnának szánt forrásokat is veszélyeztetné.
Magyar Péter sem támogatja a kérdések összekapcsolását
A berlini tárgyalásokon részt vevő Magyar Péter magyar miniszterelnök szintén fenntartásait fogalmazta meg.
Bár a magyar kormányfő nem nevezte zsarolásnak a német kezdeményezést, megkérdőjelezte, hogy helyes politikai üzenetet közvetít-e Ukrajna finanszírozásának és az uniós költségvetésnek az összekapcsolása.
Magyarország emellett az uniós költségvetési javaslat jelenlegi formáját is elutasítja. A magyar miniszterelnök szerint az elfogadhatatlan helyzetet teremtene, ha egy kohéziós támogatásokra jogosult ország a közösségi költségvetés egyik legnagyobb nettó befizetőjévé válna.
Az uniós költségvetés lett a nyomásgyakorlás eszköze?
A konfliktus túlmutat az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatáson.
Németország az Európai Unió legnagyobb nettó befizetőjeként jelentős befolyással rendelkezik a következő költségvetés alakításában. Merz kezdeményezése ezért különösen érzékenyen érintheti azokat az országokat, amelyek nem kívánnak újabb ukrajnai hitelkonstrukciókban részt venni, ugyanakkor számítanak az uniós fejlesztési és kohéziós forrásokra.
A vita középpontjában így már nem csupán az áll, hogy Európa mennyi pénzzel támogassa Ukrajnát, hanem az is, hogy az egyes tagállamoknak marad-e lehetőségük kimaradni a közös pénzügyi vállalásokból.
A következő uniós költségvetésről szóló tárgyalások tehát már jóval a megállapodás előtt komoly politikai erőpróbává váltak. A kérdés az, hogy Berlinnek sikerül-e valamennyi tagállamot közös tehervállalásra bírnia, vagy a német kezdeményezés újabb vétófenyegetéseket és elhúzódó költségvetési vitát eredményez.
Forrás: Politico Europe
