Egy elsötétített würzburgi laboratóriumban különös derengés keltette fel egy német fizikus figyelmét 1895. november 8-án. Wilhelm Conrad Röntgen megfigyelése új korszakot nyitott az orvoslásban. Felfedezését nem szabadalmaztatta: azt akarta, hogy az egész emberiség javát szolgálja.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
Ma természetesnek vesszük, hogy egy felvétel megmutathatja a törött csontot anélkül, hogy az orvosnak műtéttel kellene feltárnia a sérülést. A 19. század végén azonban még rendkívüli gondolatnak számított, hogy valaki átlásson az emberi testen. A fordulatot egy novemberi este hozta el.
Wilhelm Conrad Röntgen 1895. november 8-án a Würzburgi Egyetemen végzett kísérleteket. A német fizikus elektromos kisüléseket vizsgált egy ritkított gázzal töltött üvegcsőben, amikor szokatlan jelenségre figyelt fel: a közelben elhelyezett, fluoreszkáló anyaggal bevont ernyő világítani kezdett. Ez akkor is megtörtént, amikor a csövet vastag, fekete karton borította.
Az X az ismeretlent jelentette
A jelenséget nem magyarázhatta a látható fény, hiszen annak útját elzárta a burkolat. Röntgen további kísérletekkel vizsgálta, mi válthatja ki a derengést. Felismerte, hogy addig ismeretlen sugárzással találkozott, amely olyan anyagokon is áthatol, amelyek a fényt nem engedik át.
Mivel a sugárzás természetét még nem ismerte, X-sugaraknak nevezte el. Innen ered az angolban ma is használatos „X-ray” elnevezés. A kísérletek azt is megmutatták, hogy a különböző anyagok eltérő mértékben nyelik el a sugárzást: a csontok és a fémtárgyak határozottabb árnyékot adtak a felvételeken, mint a körülöttük lévő lágyrészek.
Egy kéz és egy gyűrű lett a felfedezés jelképe
A legismertebb korai felvételek egyike Röntgen feleségének, Anna Berthának a kezét ábrázolja. Az 1895 decemberében készült képen kirajzolódnak a kéz csontjai, az ujjon viselt gyűrű pedig sötét foltként látható.
A felvétel egyszerre volt meghökkentő és meggyőző: megmutatta, hogy az élő ember testének addig rejtett részletei is megörökíthetők. Röntgen 1896 januárjában nyilvános előadáson is bemutatta eredményeit. Ekkor Albert von Kölliker anatómus kezéről készített felvételt; a tudós azt javasolta, hogy a sugarakat felfedezőjükről nevezzék el.
Nem akart kizárólagos jogot szerezni rá
Röntgen felismerése lehetővé tette, hogy az orvosok műtéti beavatkozás nélkül vizsgálják a test belsejét. A felfedezésért 1901-ben ő kapta az első fizikai Nobel-díjat.
A tudós nem szabadalmaztatta a röntgensugárzás előállításának eljárását. Úgy gondolta, annak szabadon kell szolgálnia a kutatást és az emberek javát. A Nobel-díjjal járó pénzösszeget a Würzburgi Egyetemnek adományozta.
A novemberi este jelentőségét ezért nemcsak a laboratóriumi felismerés adja. Röntgen egy olyan lehetőséget nyitott meg az orvosok előtt, amely korábban elképzelhetetlennek tűnt – és azt akarta, hogy ebből minél többen részesülhessenek.
Források: NobelPrize.org – Röntgen életrajza, Würzburgi Röntgen-emlékhely, Német Szabadalmi és Védjegyhivatal
