A jelenség nem kizárólag magyar sajátosság, az egész európai kontinenst érinti. Az Európai Unió tagállamainak a szabályozások értelmében az ősz folyamán el kellene érniük a 90 százalékos tárolói töltöttséget, ám az elemzői várakozások szerint – a jelenlegi betárolási ütem mellett – ez az érték jelentősen elmaradhat a céltól.

Ennek oka összetett:

• Ázsiai kereslet: Az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) jelentős részét a szezonálisan magasabb árat kínáló ázsiai vevők szippantják el az európai piac elől.

• Piaci áringadozások: A nemzetközi geopolitikai feszültségek és az energiapiaci bizonytalanságok miatt a kereskedők sokszor óvatosabbak a bentárolással.

• Mélyebb téli kiürülés: A korábbi fűtési szezon végén a megszokottnál jobban leapadtak a készletek, így sokkal alacsonyabb bázisról kellett indítani a tavaszi-nyári feltöltést.

Mi a helyzet itthon?

Magyarország szempontjából némi tartást ad, hogy az ország gáztárolási kapacitása európai összevetésben is kiemelkedően nagy. A fogyasztásarányos tárolókapacitásunk hagyományosan a jobbak közé tartozik a régióban, ami békeidőben komoly védőhálót jelent.

Ugyanakkor a magyarországi adatok is azt mutatják, hogy a betárolási lendület elmarad a korábbi évek megszokott szintjétől. A nemzetközi piacok áremelkedése és az orosz exportárak alakulása a hazai importot és a kereskedelmi szereplők stratégiáját is közvetlenül befolyásolja.

Amikor a rendszerek egyszerre vizsgáznak

Az energiaellátás biztonsága nem elszigetelt elemekből áll. Amikor a vízahiány és a kánikula miatt a villamosenergia-rendszer termelési kapacitásai korlátozottá válnak, a földgáz szerepe felértékelődik – nemcsak a lakossági és ipari hőtermelésben, hanem a gáztüzelésű erőművek révén a kiegyenlítő áramtermelésben is.

Az augusztusi hőségben így nem csupán az a kérdés, hogy a hálózat kibírja-e a nyári csúcsterhelést, hanem az is, hogy a következő hónapokban sikerül-e felhalmozni azt a tartalékot, amellyel az ország nyugodtan várhatja a telet.