Robbanódrónok, kémek, szabotázsakciók és napi kibertámadások: Berlin szerint az orosz hibrid fenyegetés már nem távoli veszély, hanem a német hétköznapok része. A lipcsei–hallei repülőtér elleni meghiúsult támadás után Alexander Dobrindt belügyminiszter keményebb védekezést hirdetett: mobil drónelhárító egységekkel, mesterséges intelligenciával és egy országos „Cyberdome”-mal erősítené meg Németországot.
Hetediknap a Google Keresőben
Kérjük állítsa be, hogy a hetediknap.hu mindenképpen megjelenjen a találatai közt!
A lipcsei–hallei repülőtér ellen tervezett, meghiúsult robbanódrónos támadás után a német kormány egyértelműen szigorúbb fellépésre készül az orosz szabotázsakciókkal szemben. Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter átfogó védelmi rendszerrel erősítené meg az ország biztonságát – írja a BILD.
Dobrindt szerint Németország számára az orosz hibrid támadások már nem elméleti veszélyt jelentenek, hanem a mindennapi biztonsági helyzet részévé váltak. A miniszter a repülőterek ellen bevetett robbanódrónokat, a német városokban tevékenykedő ügynököket, a hálózatokat célzó kibertámadásokat és a kritikus infrastruktúra elleni szabotázst sorolta a fenyegetések közé.
Arra számít, hogy az ilyen támadások száma tovább növekedhet, ezért szerinte Németországnak jóval aktívabban kell védekeznie.
A tervezett intézkedések egyik legfontosabb eleme a szövetségi rendőrség mobil drónelhárító egységeinek jelentős bővítése.
Új, gyorsan mozgósítható egységeket telepítenének Frankfurtba, Münchenbe, Hamburgba, Berlinbe, Stuttgartba, Düsseldorfba, Lipcsébe, Hannoverbe és Kölnbe. Helikopterekkel és speciális járművekkel védenék a stratégiai fontosságú repülőtereket, vasúti csomópontokat és a berlini kormányzati negyedet.
A cél nem pusztán a drónok észlelése lenne: az egységeknek képesnek kellene lenniük azok elfogására, valamint a rajtuk elhelyezett robbanószerkezetek hatástalanítására is. Ez már jóval aktívabb védekezést jelentene annál, mint amit a puszta légtérfigyelés lehetővé tesz.
A kormány a kritikus infrastruktúrát működtető vállalatoknak is több jogosultságot adna. A vízművek, energiavállalatok és hadiipari cégek a jövőben nemcsak észlelhetnék az illetéktelen drónokat, hanem jogi lehetőséget kaphatnának arra is, hogy aktívan fellépjenek ellenük. A tervezet ezzel részben a vállalatokra is kiterjesztené azt a felelősséget, amely eddig elsősorban a rendőrségre és más állami szervekre hárult.
A biztonságpolitikai fordulat másik látványos eleme a mesterséges intelligencia szélesebb körű alkalmazása lenne. MI-alapú technológiával, biometrikus arcfelismeréssel és kamerarendszerekkel segítenék a merényletekre készülő személyek és kémek felkutatását, például vasútállomásokon. A rendszernek automatikusan kellene felismernie a fegyvereket és a gyanúsnak minősített viselkedést.
A kormány emellett egy országos „Cyberdome”, vagyis kibervédelmi pajzs kiépítését is tervezi. A több száz, naponta állami szerveket és vállalatokat érő kibertámadásra válaszul egy sűrű digitális szenzorhálózat figyelné a rendszereket, hogy minél hamarabb észlelje és lehetőség szerint megállítsa a hackertámadásokat.
Lavrov már „igazi háború kezdetéről” beszél
Korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a drónincidens kapcsán azt állította, hogy Berlin bizonyíték nélkül nevezte orosznak a drónt, és a német lépéseket – köztük az orosz intézmények bezárását és a diplomáciai kapcsolatok szűkítését – a második világháború előtti időszakhoz hasonlította. A külügyminiszter úgy fogalmazott: „ismét háborút akarnak”, Friedrich Merz kancellár katonapolitikáját pedig nyíltan fenyegetőnek nevezte.
