Csath Magdolna közgazdász egy beszélgetőműsorban úgy értékelte a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarország-jelentését, hogy az a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz való igazításával gyakorlatilag ellehetetlenítené a nyugdíjba vonulást. Véleménye szerint ez azt jelentené, hogy a munkavállalók csak a várható élettartamuk elérésekor kaphatnának ellátást.

A Portfolio részletes elemzésben cáfolta ezt az értelmezést, rámutatva, hogy az OECD ajánlása nem a nyugdíjkorhatár azonnali és drasztikus megemeléséről szól. A párizsi székhelyű szervezet valójában egy rugalmas, nemzetközileg egyre elterjedtebb szabályozást javasol Magyarországnak, amely összekötné a korhatárt a várható élettartam változásaival.

Ez a megoldás nem azt jelenti, hogy a várható élettartam szintjéig emelik a korhatárt, mindössze arról van szó, hogy a várható élettartam emelkedését lekövetné a nyugdíjkorhatár is. Például a várható élettartam egy évvel történő emelkedése esetén a nyugdíjkorhatárt is emelnék egy évvel, vagy enyhébb esetben például 8 hónappal.

Az OECD országjelentése Magyarország esetében valóban problémaként fogalmazza meg, hogy az alapértelmezett nyugdíjkorhatár fix 65 év, és nincs kapcsolatban a várható élettartam változásaival. Hazánkban a nyugdíjkorhatár 2022 óta egységesen 65 év nemtől függetlenül, amiről 2009-ben döntött az Országgyűlés. Emellett jelenleg is létezik a legalább 40 évnyi jogosító idővel rendelkező nők számára elérhető „Nők40” kedvezményes lehetőség.